Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

BÍRÓ FRIDERIKA: Iskola és mesterház Kondorfán a 19. században. Fejezetek Vas megye falusi iskoláinak történetéből II.

4. kép Kondorfai lakóházak. GÖNYEY Sándor felvétele, 1934. EA 71171. És ez megvolt így 1807-ig. Az 1808-i szentpéteri Canonica Visitatio mondja, hogy Szentpéteren a Mesterház est in statu desolatissimo, a mester meg a tolenantia által elveszítvén Karczát, melyből élt, nem élhet meg, minthogy a mesteri fundus sem valu Szentpéteren. E szerint főpásztori rendelettel 1812 évben Szentpéterről Kondorfára tétetett át a Mesteri Hivatal. És ettől az üdőtől fogva rendes Mester van ott. De mivel Kondorfán mesterház sem volt, kéntelenített a Püspök a gyarmati fára kondorfai belső fundusán lévő zsellérházba a Mestert beleszállitani. Előbb a zsellérek ettől a háztól 30 gyalog napot szoktak szolgálni. De mivel a Mester nem volt zsellér, ez a szolgálat megszűnt, mert a kondorfaiak a mesterház fenntartását elvállalták. E miatt sok baj esett az őriszentpéteri plébános és a gyarmati esperesek között. Ezek nem akarták engedni a házat megnagyobbítani. Én 1849-ben, mikor először megláttam, hogy a füstös konyhában 17 gyerek tanult, eliedtem tőle. De ekkor már a mesterház is dülő félben volt, én találtam mondani, építsétek meg, le csak nem döntik (ti. a gyarmati plébános emberei). Mekkora harag lett ebből: de a mostani mesterház - uj oskola mégis elkészült. "

5 A rövid írás minden mondata értékes adat számunkra. A szöveget boncolgatva, egyes részeit külön-külön magyarázva és más források adatait is figyelembe véve kirajzolódik a kondorfai iskolai oktatás történetének kezdete. Kondorfa egyházi közigazgatás szerint a 19. század elején még Gyarmathoz (ma Rábagyarmat) tartozott, a gyarmati anyaegyház filiája volt. Az írásból megtudjuk, hogy a kondorfai gyermekeknek 1807-ig Gyarmatra kellett iskolába járniuk, de voltak olyanok is, akik mellé (nem hivatalos) magántanítókat fogadtak. Az 1808-as őriszentpéteri katolikus Canonica Visitatioban Koncz György szerint az olvasható, hogy a türelmi rendelet következtében a mesteri hivatal, ami egyébként siralmas állapotban is volt már, elnéptelenedett. Ugyanis azok a protestáns gyermekek, akiket addig a katolikus mester tanított, ezentúl saját vallásukat gyakorolhatták, s ennek megfelelő egyházi iskolába járhattak. (Őriszentpéteren már 1785-ben létesítettek református iskolát, Nagyrákoson 1786-ben, Senyeházán 1803-ban épült református iskolaház.

6

) Az őriszentpéteri katolikus tanítómester tehát elvesztette tanítványait, s egyben elvesztette „karcát". Vagyis azokat a járandóságokat, amelyeket kinevezésekor a tanítói díjlevélben lefektettek, tehát nem tudott megélni. Éppen ezért 1812-ben a szombathelyi püspökség határozata alapján az őriszentpéteri mesteri hivatal a zömmel katolikusok lakta Kondorfára került át. Kon-