Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

14. kép. Fából készült kétszárnyú kaminajtó (Szabadszállás, SABJÁN Tibor felvétele) tesen a kéményben marad. Az alföldi házban a takaréktűzhely először a szobai kemence mellé került, bár később a konyhákba is állíthattak egyet.

59 Kaminkémény esetén a konyhai takaréktűzhely szorosan a kémény mellé épül, füstjét csövön vezetik a kémény magasabb részébe.

60 A vályogból vagy téglából falazott kaminnak a födémig két oldala van, mert másik két oldalról a ház falai határolják (16. kép). A födém fölött, a padlástérben, a kémény nagy méreteit összehúzzák úgy, hogy a gerinc felőli oldala függőlegesen megy tovább a többit erősen szűkítve közelítik hozzá. A tetőn kívülre már párhuzamos, téglából épített kürtő lép ki, tetején a szabadkéményekhez hasonló kalap van. A kéményben húst füstölnek, a kürtőbe a konyhai ajtón másznak be, de előfordul, hogy a könnyebb megközelítés miatt a padláson is nyitnak egy ajtót. Összefoglalás Tanulmányunkban a paraszti konyhák korszerűsítésének főbb típusait tekintettük át, a lehetőségek közül kiemelve a zárt, mászókéményes megoldásokat. A 19. század második felében a füstöskonyhás és a szabadkéményes házak esetében is jelentkező igény a teljesen füstmentes, fűthető melegkonyha létrehozása. Ennek egyik útja 15. kép. Kamin belseje kemenceszájjal, tüzelőpadkával és katlannal (Úszód, GÁSPÁR Mihály felvétele) 16. kép. Vályogból épített kamin (Cegléd, VARGHA László felvétele)