Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

a polgári hatásra terjedő mászókémény, a hozzá kapcsolódó új megoldású tüzelőberendezések együttesével. A szabadkéményes területen a má­sik lehetőség a nyitott kémény alulról történő le­zárása volt. Az Alföldön és a Dunántúlon ennek is szép számú megoldása, variációja alakult ki, de ez most nem volt tárgya tanulmányunknak, csakúgy, mint azok a konyhai tüzelők, melyek­nek zárttá tételével és kürtőbe vezetésével pró­báltak meg hasonló célt elérni. 61 A mászókéményes együttesek, vagy BARA­BÁS Jenő kifejezésével élve: kombinátok, négy nagytáji változatát vázoltuk fel. 62 Ebből a há­rom dunántúli és a kisalföldi lényegileg hasonló vonásokat mutat függetlenül attól, hogy koráb­ban füstöskonyhás vagy szabadkéményes terü­leten jött-e létre. A negyedik, az alföldi, abban különbözik a többitől, hogy itt a kemence és mellette egy takaréktűzhely a szobában volt és ott is maradt, ezáltal a konyhai kéményhez ke­vesebb tüzelőberendezést kellett csatlakoztatni, illetve a kemence kívülfűtősségét továbbra is biztosítani kellett. A három nagytáj lényegi vonásai alatt azt lát­tuk, hogy a konyhában mászókémény, kemence, takaréktűzhely és katlan együttesét alakítják ki úgy, hogy ezek füstelvezetését is zárt rendszerű­re alakítják. Az egyezések mellett azonban lát­nunk kell a különbözőségeket is. A fenti részletes leírások reményeink szerint már érzékeltették azokat, most csak röviden kiemeljük lényegüket. Fontos különbség a kenyérsütő kemence helyze­te az együttesen belül. A Kisalföldi típusoknál a kemence a kémény aljában van, a Nyugat-Du­nántúlon a kémény mellett a konyha sarkában, míg a Balaton-felvidéken a szája és a boltozat egy része a takaréktűzhely alatt helyezkedik el. Más a katlanok helyzete is: a Nyugat-Dunántúlon a katlan a kémény aljában van, a Kisalföldön a kémény oldalában, vagy mellé ragasztva, de az észak-magyarországi részeken sokszor katlan sincs. A Balaton-felvidéken a katlan az együttes tömbjébe van rejtve. Különbségek láthatók a ké­mények építésében is. A kisalföldi változatok nagy, bő kéménnyel épülnek, míg a nyugat-du­nántúliak keskenyebbel, de még mászhatóval, a Balaton-felvidékieknél pedig a kémény helyzete és mérete változó. Eltérő jegyeket hordoznak a takaréktűzhelyek is. A Nyugat-Dunántúlon a tűz­hely a hátsó falhoz simul, a Kisalföldön a ké­mény oldalához szoritják, míg a Balaton térségé­ben a tűzhely a konyha közepének az irányába nyúlik be. Más a szabályozás rendszere is az egyes kombinátoknál. A legbonyolultabb a nyu­gat-dunántúliaké (általában 5 szabályozójuk van), kevesebbel készülnek a Balaton-felvidéki­ek (1-2 elzárójuk van), míg a kisalföldieken egy, vagy egy sincs. Az ehhez kapcsolódó kérdés 17. kép. Konyha és berendezése a Geittner és Rausch cég árjegyzékében

Next

/
Thumbnails
Contents