Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

A szegényesebb változatok egyszerű vasalatokkal készültek, az ajtók tömegesen előállított kereskedelmi lemezáruk, melyeken porcelángomb van. Néha az is előfordul, hogy a vindófli ajtaja fából készül. A tűzhely kerete feketére festett öntöttvas keret, a sütőrészben csak egy lemezajtós sütő van. A kémény és a tűzhely tapasztott, fehérre meszelt, a későbbi divat szerint inkább hengerelt díszítéssel ellátott. Az egyszerűbb kombinátokból gyakran hiányzik a katlan. Ezen egyes vidékeken úgy igyekeztek segíteni, hogy megpróbálták a katlant a kéményen belül a kemence szája elé, vagy mellé helyezni.

28 Ezeknél a kéményeknél gyakrabban fordul elő, hogy a padlásról is nyílik egy ajtajuk.

29 Ha a kemence nem került túl magasra, akkor a tetején kezdődő kémény alja alkalmi tűzhelyként is használható. Ilyenkor a kémény ajtaja a kemence ajtó felett van és szükség esetén az ajtón belül főzni is lehetett. Ilyen helyzetről árulkodik az 1846-ban épített kópházai fogadó tüzelőberendezése is.

30 Egyébként ennek a konyhai együttesnek a terve már sokban hasonlít a későbbi megoldásokra, és magában hordozza a paraszti típus főbb jellegzetességeit. A kéményben történő alkalmi tüzelés 5. kép. Nyugat-dunántúli kombinát alaprajza (Szalafő) kapcsán még megemlíthetjük a húsfüstölést, amely fontos feladata volt a mászókéményeknek. Ilyenkor az ajtón bebújva a kémény belsejében elhelyezett rudakra aggatták a füstölnivalót. A húsféléket a mindennapi használat során keletkező füst konzerválta, de előfordult, hogy külön tüzeltek erre a célra. Ilyenkor a kemence szája előtt raktak tüzet, hogy a füst már kicsit lehűlve érkéz6. kép. Csempével kirakott konyhai együttes (Szentgyörgyvölgy, DEIM Péter felvétele)