Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

2. kép. Kisalföldi konyhai kombinát (Fertőszéplak, SABJÁN Tibor felvétele) kat, melyeknek kéményét vindoblinak (Bodajk) és vindófliirdk (Mezőföld) nevezték.

25 Ezen a területen azonban óvatosan kell kezelni a kérdést ugyanis itt kezd eltűnni a kémény aljából a kemence, és az alföldi kaminkémény térhódítása figyelhető meg ugyanazon név alatt. Ezzel elérkeztünk a Duna vonaláig, átlépve azt az alföldi ház Duna-Tisza közi területére érkezünk, ahol a konyhák modernizálásának más módozatai alakultak ki. A fentebb felvázolt területen a füstmentes konyhákban található kémény és tüzelőberendezés azonos jegyeket hordoz. (1-2. kép) A kémény a konyha egyik hátsó sarkában helyezkedik el, egyszobás alaprajz esetében a szobai oldalon, kétszobás házban a tényleges lakószoba oldalán (tehát nem a tisztaszoba felől) található.

26 Alaprajza szögletes, a négyzet arányait közelíti, oldalméretei 1,5-2 m körül vannak. A kémény a konyha terében függőleges oldalú, tehát szabályos hasáb alakú, míg a födém fölött a padlástérben a ház gerincének irányában szűkülő. A padlástéri összehúzás külső síkja a tető hajlását követi, míg középen függőlegesen marad. A tetőn kilépő kürtő általában 60-70 cm széles, mindig ége3. kép. Takaréktűzhely sütője (Fertőszéplak, SABJÁN Tibor felvétele) 4. kép. Kisalföldi konyhai kombinát (Fertőszéplak, SABJÁN Tibor felvétele)