Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

SABJÁN TIBOR: Mászókémény, vindófli, kamin

1. kép. Kisalföldi konyhai kombinát alaprajza (Fertőszéplak) Mivel az átépítés nem sikerült megfelelően (a takaréktűzhely néha füsttel töltötte meg a konyhát), a város szakértőket küldött ki Handler József építőmester irányitásával. Handler tervrajzon mutatja be a megvalósult állapotot, leírja annak feltételezett hibáit, majd javaslatait rajzban is a város elé tárja.

4 Az átépítés problémái is megmutatják, hogy ebben a korai időszakban a mászókémények kialakítására még nem voltak kész, kipróbált sablonok, ezért a biztos megoldások megtalálására néha kísérletezni kellett.

5 A mászókéményes konyhák terjedését lehet nyomon követni KÜCSAN József másik fontos adatából, amely a fertőszéplaki plébánia 1865-ös átépítését mutatja be. „Átalakítottam ugyanekkor az örökös füstös konyhát is, takarék tüzhellyt állítván bele, s habárfatekintetben legkisebb takarékosságot sem tapasztalok, de a kellemetlenfüsttől melly szobáimat ez ideig töltve tartotta csakugyan megszabadultam s ezért centum Deo gratias. "- írta Schimpöck Antal plébános a História Parochia oldalaira.

6 A fenti korai adatok falusi környezetből, de nem parasztházakból valók. Azokban csak a 19. század második felétől számolhatunk a mászókéményes konyhák építésével, erre utalnak azok a csallóközi adatok is, amelyek a századforduló környékén már használatuk széles körét mutatják.

7 A fentebb idézett példák is sejtetni engedik, hogy a fejlett lakáskultúrával rendelkező Fertő vidéken is a mászókéményes konyhák korai elterjedésével számolhatunk, bár a kikérdezésen alapuló néprajzi adatok inkább csak 20. századi építésüket mutatták ki szélesebb körben.

8 Fertőendréden az 1910-es, 20-as években kezdték meg a hideg konyhákat meleggé alakítani.

9 Fertőszéplakról 1904-ből ismerjük a legkorábbi tűzhelyvasalatokat, melyek már korszerűsített konyhai berendezéshez tartoztak.

10 Látnunk kell azonban, hogy a meleg konyhák terjedése lassan tartó folyamat, amelynek a 20. század 20-as éveiben kiszélesedő periódusa nem a kezdeti, hanem csak kései időszakát jelenti. A kezdeteket történeti adatok hiányában nem tudjuk pontosan felvázolni, de nagy valószínűséggel a 19. század második felére, különösen a század utolsó harmadára tehetjük.

11 A Fertő vidékére jellemző mászókéményes konyha és a hozzá tartozó kombinált tüzelőberendezések együttese nagyobb területen ismert volt. Déli irányban használatukat egészen Bük térségéig követhetjük, a közeli Cákon azonban már egy másik nagytáji típus határai bontakoznak ki.

12 Csallóközi előfordulásukat már említettük, itteni meglétükről több adattal is rendelkezünk.

13 A mászókéményt itt kaminnak vagy komínnak mondták.

14 Kelet felé haladva az Érsekújvár környéki falvakban is kimutatható használatuk, itt a kémény vindóflinak, az alatta lévő kemencét vindóflis kemencének nevezték.

15 A szomszédos Alsó-Garam mentén is vindóflisva alakították a házak konyháit. A modernizáció a századfordulón kezdődött és az első világháborúig tartott.

16 Az ilyen konyhákat északabbra, Léva térségében is megtalálhatjuk.

17 A szomszédos Börzsönyben a századforduló táján kezdték a konyhákat vindófnival és takaréktűzhellyel ellátni, de szélesebb körben az 1920-as, 30-as években építették őket.

18 Nevük vindqfli, vindokli alakban is előfordult.

19 Heves és Nógrád megye déli részén, valamint Pest megye

20 érintkező területein a lakóházak korszerűsítésében szintén a meleg konyhák kialakítása volt a 20. század elejének egyik fő törekvése. A vindófli vagy indófli elterjedése - BALASSA M. Iván térképes vizsgálatai szerint - nagyjából a függőleges kürtőjű belülfűtős kemencék korábbi használati területét fedi le.

21 A térképekről megállapítható, hogy nagyjából Eger térségéig húzódik a zóna határa.

22 A mászókéményes konyhák kisalföldi típusát a Fertő-vidékről kiindulva térképeztük fel. Keleti irányban a terület szomszédságában fekvő Rábaközben is építettek ilyen konyhákat.

23 Győr környéki parasztházak konyháiba is építettek tűzhelykombinátokkal felszerelt mászókéményeket.

24 Keleti irányban haladva Mór térségében, a Vértesben, a Velencei tó vidékén és a Mezőföldön is találhatunk füstmentesre alakított konyhá-