Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)
KISBÁN ESZTER: A takaréktűzhely bevezetése: egy innovációs folyamat vizsgálatához
Falusi vendégfogadó (ugyancsak uradalmi tulajdonban állt épületében) mutatott ki 1862ből takaréktűzhelyt ZENTAI Tünde a Balaton keleti partján ([Balaton]kenesén). 21 Az 1850es évtized végéről való a Dél-Dunántúlról használatban ismert első takaréktűzhely (falazott). A keszthelyi mélyfúrás nyújtotta támpontot megelőzőleg tárta fel H. CSUKÁS Györgyi, a mernyci uradalom irathagyatékából. Sajátos jelentősége abban áll, hogy falusi tanító, a „mester" lakta épület konyhájában állt, a somogyi kicsiny Gölle községben (Inventárium, 1859). Az épület az anyagi ereje határáig éppen széles körű modernizáláson fáradozó piarista tanító szerzetesrend tulajdonában állt. A lakóház maga 1836-ban épült. 22 Nógrád vármegyében falvakban ugyancsak az 1850-es évektől jeleznek inventáriumok takaréktűzhelyeket. Itt is szerepel középület. (Községi iskola, falazott tűzhely, esetleg már felújítása, 1856.) ZÓLYOMI József feltárásának sajátos eredménye, hogy itt korán kerültek leltárba (hangsúlyosan nemrég még telkes jobbágy státusú) parasztgazdák lakóházaiban is takaréktűzhelyek (Csitár, Hugyag, egyaránt 1853). 23 Az 1850-es évtizedtől kezdve talált a FelsőTiszavidék kis településein, inventáriumokban, PÁLL István feltűnően sok újfajta főzőtűzhelyt. Amennyire megítélhető, köztük több tűnik mozgatható vastárgynak, de akad falazottnak látszó kivitel is. Formájuk, társadalmi hovatartozásuk további vizsgálatot igényel. Már a közlő felhívta a figyelmet a közeli beregi vasgyárak befolyására a korai terjedésben. 24 A vasipari termékek készítési és piacra kerülési adatai, árjegyzékek, a háztartásokban ténylegesen használatba került takaréktűzhelyekről beszámoló inventáriumok, vagyis a „kemény adatok" eddig ismert időrendje egyrészt, az elemzett leíró források másrészt, egyaránt arra mutatnak, hogy a takaréktűzhely használatbavétele mint innovációs folyamat az 1830-as évekre már biztos és gyors továbbgyűrűzést előrevetítő szakaszába lépett. A modern marketing innovációs elmélete szerint, amit az európai etnológiában történeti anyag elemzésében is segítségül hívtak már, ez a szakasz már nem az innovációs folyamat első vagy bevezető szakasza. Kitekintés — Hasznos Mulatságok? A takaréktűzhelyt, mozgathatót és falazottat is, Közép-Európa több vidékén tekintették gépi eszköznek, nyerte el egyebek közt a (háztartási) gép, masina nevet. Az elnevezés helyenként bekerült a regionális köznyelvbe, gyakran használatban maradt sokáig a népnyelvben (mint Magyarország egyes tájain is, masina). Az elnevezéstípus Közép-Európában a korai hordozható darabok időszakából eredhet. 'Eszköz, gépi eszköz' általános jelentésben a masina jövevényszó használatát 1796-tól ismeri a magyar nyelvtörténet, 1822-ben bukkan fel először 'főzőhely tüzelőberendezés' jelentése. Az adatot a Hasznos Mulatságok című lapból a mindmáig kéziratban maradt akadémiai Nagyszótár munkaközössége gyűjtötte ki, a TESZ az eredeti szövegkörnyezet nélkül idézte. 25 Visszakeresése az itt tárgyalt novációs folyamatnak mindmáig legfehérebb foltot képező szakaszába vezet el. Ma úgy látom, az 1820-1830 közötti évtized lehetett az a helyzetfordító időszak, amikor eldőlt a takaréktűzhely hazai bevezetésének elkerülhetetlensége, előrevetítődött egyúttal a folyamat későbbi szakaszainak időrendje, a társadalmi háló kiterjedésének eljövendő építkezése. Az évtized az innovációs folyamatnak nem kezdete, de még bevezető szakasza lehetett. Az időszak kétségtelenül tüzetes vizsgálatra érdemes. A takaréktűzhely sütője, bevezetésétől kezdve, kitüntetett helyet kapott a konyhaműveletekben, az ételválaszték alakulásában mind a középső társadalmi tömbben, mind a paraszti életmód keretében. A táplálkozáskultúra kutatója azt kérdezi tehát, hogy vajon a takaréktűzhely bevezetését megelőzően, mely társadalmi tömbökben és ott milyen széles körben állt rendelkezésre a hazai háztartásokban önálló használatra (a nagy kenyérsütő kemencétől megkülönböztetett) kiskemence, hasznos mulatságra: kényesebb vagy kisebb mennyiségben készítendő rangos húsételek, tészták sütésére? A válaszhoz érdemes ismét együtt olvasni leíró forrásokat és inventáriumokat. Inventáriumokból ismét a néprajz tárt fel eddig eseteket. 26 Hasznos Mulatságot a Szentendrei Műhelynek mindkét kérdés megválaszolásához, rangos sültet és süteményt az Ünnepeltnek!
