Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 15. (Tanulmányok Füzes Endre 70. születésnapja alkalmából. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

KISBÁN ESZTER: A takaréktűzhely bevezetése: egy innovációs folyamat vizsgálatához

JEGYZETEK 1. SANDGRUBER, Roman 1982. 382.; THOMS, Ulrike 1998. 48-50. 2. FENTON, Alexander 1998.; THOMS, Ulrike 1998.; SCHÄRER, Martin R.-FENTON, Alexander 1998. 3. ICREFH 4. szimpózium, Vevey (Svájc), 1995. szeptember, Alimentarium Food Museum. SCHÄRER, Martin R.-FENTON, Alexander 1998. Az International Commission for Research into European Food History informális nemzetközi munkaközösség, eredendően történészek (gazdaság-, technika-, művelődéstörténet) által létrehozott szervezet, a néprajzi táplálkozáskutatás, a szociológia, humángeográfia, közgazdaság, háztartásszervezés és az élettudományi táplálkozásvizsgálat területéről részt vevő szakemberekkel. Célja a táplálkozás és táplálkozáskultúra alakulásának elemzése az összetett európai társadalom egészében, elsősorban nagy létszámú rétegeiben és valamennyi régióban, az iparosítás kibontakozásától kezdve a jelenkorig. A munkaközösség szimpóziumain előre körözött, nyomdakész résztanulmányok megvitatása folyik, melyek az ülés után rövid határidővel véglegesítendők. Az ICREFH-témák tanulmánykötetei következetesen megjelentek, az informális működés folytán olykor késedelemmel. Az utolsó hazai közlés, amelyet magam még használhattam, ZENTAI Tünde 1995 tanulmánya volt, melynek adatait és eredményeit megjelenése előtt megismerhettem ZENTAI előadásából a Magyar Néprajzi Társaság 1995 májusi kalocsai Vándorgyűlésén, majd a szerző előzékenysége folytán teljes szövegével is kéziratból a hazai néprajzi táplálkozáskutatás 1995 októberi kalocsai konferenciáján (ROMSICS Imre KISBÁN Eszter 1997).; Az ICREFH-anyagban először csak jelezni tudtam SABJÁN Tibor (1995) küszöbön álló összefoglaló publikációját, később a szimpóziumkötet korrektúrájában ezt a megjelent mű pontos bibliográfiai adataival válthattam fel, adatai és tanulságai beépítésére nem volt mód.; KISBÁN Eszter 1998. 4. NAGYVÁTHY János 1820.; KOMÁRY Erzsébet 1914. 5. KISBÁN Eszter 1998. 82-83.; KISBÁN Eszter 1997. 17-18. 6. Richard GOLLMER, Die vornehme Gastlichkeit der Neuzeit (Leipzig 1909. 209.) c. munkájából idézi THOMS, Ulrike 1998. 57-58., 74. 7. NAGYVÁTHY János 1820. 28., 37., 47., 143. 8. SABJÁN Tibor 1995. 111. Temesi Bánság, bogsáni vasmű 1797, nagyszebeni báró Bruckcnthal-modell. Az Erdély-Parti um régió különfejlődéséről SABJÁN Tibor 1995. 122-124. 9. NÉMETHY Endre 1956.; SABJÁN Tibor 1995. 111. 10. A Bakony vidéki Kislőd hámor áruismertetőjének fennmaradt darabját Tűrje főbírójának kurrense küldte szét azzal, hogy olvassák el minden helységben. NÉMETHY Endre 1956. 11. KRÜNITZ, Johann Georg (1791) 1793. 266. 12. Johann Georg, KRÜNITZ (1728 Berlin-1796 Berlin) alapképzettsége orvosdoktor, az utókor enciklopédistaként tartja számon. Nagy müve, a Krünitzenciklopédia, 242 kötetben jelent meg, az első kiadás Berlinben 1773-1858 között (Pauli), címe magyarázó részében több módosítással. KRÜNITZ maga gondozta, írta haláláig, a 75. kötetig. A műnek 1787ben második kiadása indult Brünnben (Trassier), befejeződött ugyanannyi kötetben. 1786 1809 között rövidítve is megjelent 32 kötetben (közreadó M. C. v. Schultz). Az eredeti Krünitz-sorozat első négy kötete egy 1771/72-ben Yverdon városában megjelent, 16 kötetes francia nyelvű enciklopédia (Encyclopédie oeconomique ou System général d'Oeconomique rustique) fordítása, megjegyzésekkel és javításokkal KRÜNITZtől, aki aztán a maga 5. kötetétől a sorozatot önálló műként folytatta. A Krünitz-enciklopédia 54. kötete tartalmazza a Küche címszót (Berlin 1791, Brünn 1793., megegyező szöveggel). Magam az MTA NKI brünni kiadását használtam (csaknem minden kötetből berlini kiadás: OSZK). A Kochen címszó a 42. kötetben van (Brünn 1790). 13. KRÜNITZ, Johann Georg 42.k. (1790) 241-254.; 54.k. 1791/1793. (Küche) 255-311. 14. KOMÁRY Erzsébet 1914. Jakab M.H. könyvnyomdája. A két kiadás megjelenési évére az 1. kiadást köszöntő, a 2. kiadásban újranyomott ismertetések eredeti megjelenési dátumából, valamint a második kiadásban elhelyezett hirdetésekből lehet következtetni. Utóbbiak közt felhívás van folyóirat 1914. évi évfolyamának előfizetésére. (KOMARY Erzsébet 1914. 3-7., 224.) 15. KOMÁRY Erzsébet 1914. 4-13. 16. KOMÁRY Erzsébet 1914. 173. 17. KOMÁRY Erzsébet 1914. 8., 170-173. 18. KOMÁRY Erzsébet 1914. 171. 19. SABJÁN Tibor 1995. 111- 112. 20. SABJÁN Tibor 1995. 11 3 - 114. 21. ZENTAI Tünde 1995. 96., 104. A vörösberényi uradalom állapotleírása (1870) a forrás. 22. H. CSUKÁS Györgyi 1991. 190., 148. 23. ZÓLYOMI József 18-20. századi, Nógrád megyei történeti néprajzi forrásfeltárása kéziratos archívumából idézhette SABJÁN TIBOR 1995. 124.; Az adatbankból közzétett részletek, feldolgozások keretét ZÓLYOMI József 1974. és ZÓLYOMI József 1998. mutatják. 24. PÁLL István 1987., SABJÁN Tibor 1995. 120-122. 25. TESZ, masiniszta címszó (masina 2. jelentés: Hasznos Mulatságok 2:302. NSZ). 26. KNÉZY Judit 1972. 522. (Somogy, 1770, Sigrai Károly birtokán, a tisztiház konyhájában, nyílt lángú tűzhely mellett, „apró süteménynek való kis kemence"); BÁRTH János 1984. 294. (Kecel, 1834, falusi kocsma uradalmi épülete, konyhában, nyílt lángú tűzhely mellett „kis pástétom kemence"); BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 93-94. (parasztházakban, 20. század).