Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

1. kép. Pódiumágy az István király születése témájú miniatúrán. Képes Krónika (1358) 1964. 37. k. után. ró. Az ágy hátterében rúdra erősített, elhúzható, arannyal átszőtt, brokátmintás piros függöny látható.

31 A pódium, amelyre az 'ágy'-at a földről fölemelik, évezredünk elején vált divatossá a királyi és a főúri udvarokban. Rangjelző szerepe volt, a személyiség kiemelkedő voltát hangsúlyozta. A román korban - a 9. századtól - a trónusok és az előkelő családfő széke alatt tűnik föl. Angliában a normann időszakban (1066-1189) ez a státusz jel szerepű ülőbútor 'dais'-en, azaz deszkaemelvényen állt, mögötte falikárpittal vagy függönynyel. Az ágyat is gyakran hasonló pódiumra helyezték.

32 A mi Képes Krónikánk „Lajos király születése'

1 témájú lapalji miniatúráján Erzsébet királyné ágya ugyancsak támla és láb nélküli emelvény, de Sarolténál és Gézáénál testesebb, magasabb, támaszokkal körülvett faalkotmány.

33 Kálmán király A-iniciáléba foglalt ágya már bútor, mégpedig ácsolt ágynak látszik; az ágyvégnek ugyanis két, kerekded idomban végződő deszkalába van. Magasabb is, jobbján két lépcső húzódik.

34 A várkonyi jelenetet ábrázoló P-iniciálén András király alacsony, de fejtámlás ágyban ül.

35 A pódiumokat Európa-szerte tanulmányozhatjuk a 11-15. századi képeken. Rajta nemcsak az ágyneműt helyezik el, hanem az ágybútort is, miként e szokás a Képes Krónikában is tanulmányozható. Az európai ábrázolásokon - legkorábban az angol-szász illusztrációkon - a 9. századtól követhető az ágy magasabbá válása, és fejtámlával való kiegészülése.

36 Azonban a támlanélküli ágyak még sokáig szerepelnek az ábrákon. Ott látjuk őket a 15. századi francia festményeken

37 csakúgy mint az itáliai képeken, oldaluknál ládával.

38 De a reneszánsz szülőhazájában ekkor már a 14. század újdonsága, a mennyezetes ágy a divatos, amit még gyakran pódiumra állítanak.

39 Az antik ágy továbbélése A középkor végén még szerte Európában jelen van a könnyű, vázszerkezetes, esztergált, bekötött lapú ágy. Az egyiptomi és mezopotámiai ábrázolásoknak és tárgyi emlékeknek köszönhetően ennek az ágytípusnak az ősét ismerjük legkorábbról, az időszámításunk előtti harmadik évezredből. A bronzkori közel-keleti civilizáció ezen eleme a görög, a nyugat-római, majd a bizánci kultúra terjedésével honosodott meg Európában. Magán is viseli a különböző korok lenyomatát: az Egyiptomból megőrzött szerkezet faragott henger alakú részeit a görögök már esztergával készítik, az alacsony lábtámlát fejvégre cserélik, a rómaiak a fejrészt ferdelapú támasztékkal egészítik ki (2. kép), ami aztán közvetlen folytatásra talál a középkori Európában a bizánci hatásokkal is megtámogatva.

40 A leírt vázszerkezetes, esztergált ágy a műalkotásokon a 6-7. századtól (3. kép) a 14. századig követhető a kontinensen.

41 A 9-10. századi angolszász ábrázolásokon az ilyen ágyak alig emelkednek a föld fölé,

42 a 11-12. századi képeken az ágyak többsége középmagas, de vannak igen magasak is, amelyekhez fellépő zsámoly tartozik.

43 Az angol példákat és nyugati halotti ágyakat kivéve ritkán van támlájuk, a fejvég azonban a római előképhez hasonlóan gyakran ferdén megemelt. Az ábrázolások ezt a fajta fejrész kialakítást még a 16. század elején is megörökítik, például egy Szmrecsánban (Liptó m., Szlovákia) 1510-ben 2. kép. Hellén görög vázszerkezetes ágy. Sigrid HINZ 1980. 22. k. után.