Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZENTGYÖRGYI VIKTOR: A „Földbeásott lakóház"
4. kép. Ideiglenes kunyhó építése KOVALOVSZKI Júlia dobozi ásatásán 1977-ben. nénk hangsúlyozni, hogy hasonlóan logikus és a gyakorlatban is megvalósítható elgondolások éppen ellentétes következtetésekhez is vezethetnek. A két elgondolás (az utólagos gödörásás és az ágasok ékkel történő megszorítása) nem mond ellent egymásnak. Mindkettő a józan ész praktikus gondolkodásának szülöttje, s éppen ezért a legkevésbé sem zárja ki egymást. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az ágasfák beásásának egymáshoz viszonyított (és a lakógödör kiásásához viszonyított) idői sorrendiségére vonatkozó és még inkább általánosítható következtetések megállapítása egyik elmélet alapján, de még mindkettő felhasználásával sem könnyű feladat. Belátható, hogy egy ágasfa sekély beásása kialakulhatott úgy is, hogy a ház gödrét a tető megépítése (vagy legalább részleges megépítése) után alakították ki, de kialakulhatott úgy is, hogy az ágast ékkel szorították meg (még akkor is, ha „a gödör valóban későbbi, mint a ház"). Térjünk vissza a kardoskúti „földbeásott lakóház" gödrének ENy-i sarkában elhelyezkedő ágasfához. Nagyon nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy ez az ágas azért nem süllyed a padlóba mert korai, vagy azért, mert kései. A „földbeásott lakóház" gödrének mélysége 140-150 cm. Nem tudjuk, hogy a ház egykori építői rendelkeztek-e olyan eszközzel, amellyel egy másfél méter mély, nagyjából 25 cm átmérőjű lyukat tudtak ásni (vagy fúrni). Mert ha nem, akkor az ENy-i ágasfára utaló nyomokat csak úgy tudjuk értelmezni, hogy ezt az ágast utólag, a tető elkészítése után építették be. Meg kell jegyeznünk, hogy a „későbbi a gödör, mint a ház" elméletet éppen a feltételezhető technikai nehézségek miatt a „sekélygödrü" épületekre dolgozták ki. 9 A ház gödrének mélységén kívül van azonban még egy ésszerűnek látszó közvetett bizonyíték arra, hogy az ENy-i ágasfa a megrokkanással fenyegető tetőzet utólagos megerősítésére szolgált. Ez pedig az a szabálytalan alakú verem, amelyik éppen e mögött az ágasfa mögött helyezkedik el. „... Lehetséges, hogy véletlen jelenség, mégis meg kell említenem, hogy e gödör fenekén összefüggő állati gerinccsontokat és lábszárcsontokat találtunk. Ezeket tehát a húsnak még össze kellett tartania, amikor ide kerültek. . .." 10 Az or-