Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

A 16. században a magyar nép különféle ágyakat ismer és használ. Valószínűleg a legszegényebbek is láttak már közelről asztalos készítette ágyat, s a jobbágyok jómódú, szolgákat, zselléreket alkalmazó rétegének háztartásában bizonyára elő is fordult, azonban a korabeli adatok a kétkezi munkából élők körében még sok esetben a földön alvást örökítik meg. Úgy tűnik, a földön vetett ágy a középkor végén és az újkor elején még része a népi alváskultúrának. Jelentősége azonban ekkortájt a lakáskultúra fejlődésével fokozatosan csökken. Az alábbiakban ezt a folyamatot próbáljuk nyomon követni. Keressük a választ arra az alapvető kérdésre, hogy a földön alvás szokása mikor és mennyiben kulturális elem, illetve szociális probléma. A földön vetett ágy Az ágybútor ötezer éves múltja epizódnak tűnik a földön alvás végtelen, az emberiséggel egyidős folyamatában. Mégis sokkal többet tudunk az ágyszerkezetekről, mint a földön vetett ágyakról. A kultúra elemzőit elsősorban a civilizáció vívmányai érdekelték, következésképpen a földön alvás gyakorlatának kevés figyelmet szenteltek. A 16. század táján még kevés az írott följegyzés, a későbbiekben pedig minél jobban nő a bútorozottság mértéke, annál szemérmesebben hallgatnak róla. A földön alvás szerepéről kevés fogódzót nyújtanak a bútorművesség szempontjából oly fontos képi ábrázolások is. A földön lévő fekvőhelyet főként a Jézus születése témájú képeken örökítették meg (17. kép). A rendkívüli esemény azonban nem a lakáskultúrához kötődő, mindennapi élethelyzetet tükröz. Mária és József idegen szálláskérők. Az ismeretlen vendég pedig - ha befogadják - évszázadokkal később is általában házon kívül, rosszidőben az istállóban kap helyet. A földön alvás képi dokumentálása, sajnos, minden időben elégtelen. A jelenségről a fotózás korából sincsenek képeink, holott a ház és az udvar földjén vetett ágy a 20. században is széles körben előfordult.

163 A földön alvás vizsgálata az újkorban nemcsak önmagáért fontos, hanem azért is, mert így a másik oldalról, úgymond a visszájáról tudjuk megközelíteni az ágybútor népivé válásának igencsak homályos időrendjét. 17. kép. Földre helyezett derékalj a Jézus születése falképen. 1160-65. Johanneskapele, Prügg, Stájerország. Fotó ZENTAI Tünde 2000.