Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZŰCS JUDIT: Ház-család-ipar

zet ellenére a tanyai gazdák egy részéhez rendelésre, megegyezés szerinti napokon hajnalban járt ki a borbély. Később ezt a munkát segédjével osztotta meg. Szuszik Tóbiás és családja, felnövekvő három gyereke 1935-ig a borbély-fodrász tevékenység hasznából, a föld felesbérleti bevételéből élt meg. 1935-től mindezt a családfő kiegészítette a Hangya Szövetkezet keretében végzett terményforgalmazásból adódó bevételével. Közben egy árva fiú, Andrási János lett inasa, majd segédje. A fiú összesen 15-20 évet töltött a családdal. Náluk étkezett, egy ideig velük lakott, a gazdaságban is segített. Mestere támogatásával 1945-ben önálló üzletet nyitott. így két borbélymühely lett a faluban. A. J. felesége idővel kitanulta a fodrászatot. 1945 után a falu asszonyai közül egyre többen jártak fodrászhoz. Visszatérve a Szuszik család történetére, házukban az utcára nyíló borbély- és fodrászműhelyt csak egy ajtó választotta el a lakástól, a konyhától. A vendégek vagy a nyitott műhelyben, vagy a kiskapun bejőve a házban, udvaron találták meg a mestert. A vállalkozó kedvű, maga is felesbérletet kezelő, a parasztgazdákkal napi kapcsolatban élő iparos a Hangya Szövetkezet terménykereskedője lett. A ház ekkor egészült ki udvari melléképületekkel, kocsiszínnel, istállóval és termény raktárral. A családfő egyik gyermekének sem ajánlotta az egy család eltartására alkalmatlan ipar folytatását. Két fia leérettségizett. Egyik Székesfehérvárra került. Csongrádon megtelepedett fia, Gyula tanító, tanár lett. Lánya raktári MÁV-ellenőr felesége lett Budapesten. Egyik sem maradt falun és egyik sem lett iparos.

4 Az apjuk Pálmonostorán egy, a 19. század végén többségben dohánykertész-gazdálkodókból alakuló faluban az első világháború után egzisztenciát teremtett, a ház-család-műhely együttesét feleségével, gyermekeivel kialakította, sikeresen működtette a terménykereskedéssel kiegészítve. Ezzel gyermekeit a társadalmi ranglétrán továbbjutáshoz segítette. A csongrádi Domokos családban Domokos József, az apa (sz. 1878) az első világháború előtt napszámos volt. A háború után 1919-től 1921-ig Újfalun (Tiszaújfalun) Cira Györgynél dohánykertészként dolgozott. 1921-ben a 2 évi dohánykertészkedés hasznából az egy ló mellé másodikat és néhány gépet vásárolt. Majd Csongrád Gyója nevű határrészén 24 holdat felesben kezdett művelni. Három fia közül a hentes-mészáros szakmát először a középső, József (sz. 1905) kezdte 1921-ben tanulni Kiskunfélegyházán. (Megjegyzés: a hentes a disznó, a mészáros a marha, borjú, birka vágásával, feldolgozásával és árusításával foglalkozott.) Mestere „megbukott", inasát elküldte. József hazajött Csongrádra és Pintér Zsigmond helyi mészárosnál folytatta az inaséletet. Közben 1923-ban apja felmondta a várostól 12 kilométerre fekvő felesbérletet, és Szántón, a város alatti Szőke földön lett bérlő. (Megegyezés szerint 5 mázsa búzából kettő az övé lett, a kukoricát felesben termelte, a takarmányért jószágot adott.) A család bérlőként gyarapodott. A középső fiúnak 1927-ben a főutcán üzletet béreltek, amelyet berendeztek és megnyitottak. Az induláshoz az apa 1 tehenet és 1 disznót adott a sajátjából, birkát vásárolt. A családban a városban 1928-ban vettek házat a főutca közelében a Szent Imre utca 8. szám alatt, amelyet kölcsönnel újjáépítettek. Folyamatosan, napjainkig 3 generáció és 2-3 kiscsalád lakja. A két másik Domokos fiú, Mihály (sz. 1902.) és Imre (sz. 1916.) 1929—30-tól kezdték a hentes és mészáros szakmát elsajátítani testvérük üzletében. Mihály felszabadult, megnősült. A város északnyugati felében (ahol még üzlet nem volt), a városrész főutcáján, a Budai Nagy Antal utcában, a pékkel szemben megvett egy kis házat. Ebben lakrészt és üzletet alakított ki családi segítséggel. Imre segédként Pesten próbálkozott, alkalmazták, jól megfizették. De tüntetésbe keveredett, letartóztatták. Két hónap után kiengedték, azonnal hazajött. Itthon József bátyja mellett dolgozott. 18 évesen nagykorúsították, így felesben vitték az üzletet és ketten a korábbi adó felét fizették. A családi munkamegosztás hátterét az egyre erősödő és önállósodó apai gazdaság biztosította. A két Domokos üzletben másoktól vásárolt, de az apával feljavított állatot, disznót, birkát a családi házban vágták le és dolgozták fel. József intézte a felvásárlást, Imre dolgozta fel a húst készáruvá, az árut főként József és Mihály árusította. A főutcai műhelyben l-l inast tartottak, de a mezővárosi forgalom és a családi munkamegosztás mellett segédre nem volt szükség. A főutcái üzletben a kiszolgálást József és Imre osztotta be egymás közt, majd Imre nősülése után parasztlány felesége az állatok feljavításába, feldolgozásába és az üzleti kiszolgálásba is besegített. A Domokos családban a paraszti és hentes-, mészáros munka közötti munkamegosztás szigo-