Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZŰCS JUDIT: Ház-család-ipar

3. kép. Vince kovács Csongrádon közismert műhelye. (Mellette bognár műhely állt.) A tanyákra vivő út mentén álltak. Mindkét iparos családostól lakott a házban. (TLM HtGy ltsz.: 2001.1.1.) Szeretett magyarázni, százszor is, ezerszer is, és szerette a mesterségét. O inkább lebeszélte volna mindegyiket, hogy milyen nehéz munka ez..." (Czibolya Lajos (1907-1986) a Szentesi Kenyérgyár gyártásvezető igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba 1967-ben.) A második, 1930-as évekbeli második öcsödi tartózkodásuk idején Imre fia (1916-1983) a kemence fűtésére specializálta magát. Ebben az időszakban dolgozott mellette Flóri fia 19-20 évesen pékmunkásként. A két fiú „gájba járt", hordta ki a péksüteményt. (Ekkorára már kitanulta a mesterséget, apja mellett segédként dolgozott.) Felesége és lánya (Szűcs Margit 1916-2001) szolgálta ki a vevőket a boltban. így az egész család, a felnövekvő gyerekek is részt vettek a sütöde és a bolt működtetésében. Szűcs Flórián és Dósai Molnár Mária házassága is két tőke nélküli ember alkalomszerű szövetsége az ipar családi munkamegosztásában történő müvelésére. Szuszik Tóbiás (sz. 1896) csanyteleki (Csongrád melletti falu) születésű fiúként az első világháború előtt borbély-fodrász lett Csongrádon. Ezután bevonult katonának, majd elvitték a háborúba. Onnan hazatérve családi öröksége egy karosszék lett. Szakmai tudását Szegeden gyarapította. 1922-ben Pálmonostorán rokonok házában nyitott - a faluban elsőként - borbélyműhelyt, ahol csak este foglalkozhatott iparával. Két év múlva megnősült, 80-100 holdas gazda lányát vette el, aki 10 holdat örökölt. Házat vettek (szintén az örökségből). A háromosztatú - majd később melléképületekkel kiegészülő - ház utcai szobájában berendezett műhelyében fogadta a borotválkozni, nyiratkozni akarókat. A gyarapodó család a fennmaradó két helyiségben lakott. A ház, egyben a műhely az alakuló falu központjában, a templomtól, községházától és az iskolától 150 méterre, a vegyesbolt, kovácsműhely és a kocsma szomszédságában állt. Ezek egymás forgalmát lendítették. A kedvező földrajzi hely-