Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

HÁLA JÓZSEF: Herrmann Antal és a népi építészet

Az Andrássy-úti vasút. Az egyetemi építkezésekhez. A német építészet elítélése, A király az új budai királyi palota építkezésénél?

5 A folyóiratban megjelent népi építészeti tárgyú dolgozatai a következők: Építészeink a hazai néprajz szolgálatában. Vidéki háza. A népies építkezés tanulmányozásához. A néprajzi kiállítás épületei. Magyarországi fatemplomok (3-5. kép). Népies építészetünk történetéből^ Az utóbbi az egyik legkorábbi (talán az első) népi forrásközlés a magyar szakirodalomban.

37 A sokoldalú HERRMANN Antal a magyar múzeumügynek is nagy szolgálatot tett. Több cikkben sürgette egy önálló Néprajzi Múzeum létrehozását,

38 foglalkozott a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának helyzetével

39 és annak könyvtárát több, mint ezer könyvvel gyarapította.

40 Tevékenyen részt vet az Erdélyi Kárpát Egyesület Táj- és Néprajzi Múzeuma, valamint a szamosújvári Örmény Múzeum megalapításában, az előbbinek igazgatója (1898-1919), az utóbbinak éveken át tiszteletbeli igazgatója is volt.

41 Az 1891.január 12-én Kolozsváron megalakult Erdélyrészi (később Erdélyi) Kárpát Egyesület (EKE) már alapszabályában célul tűzte ki egy múzeum létrehozását. A szervezés feladata az 1898-ban gróf Kuun Géza elnökletével megalakult Néprajzi Osztályra hárult, amelynek keretében főleg SZÁDECZKY Gyula és HERRMANN Antal dolgozott, aki ezt a munkát SZTRIPSZKY Mikes Hiador segítségével a Borszéken 1902. július 28-án bekövetkezett haláláig végezte. A tárgygyűjtést SZTRIPSZKY folytatta, a múzeumot pedig ugyanő és SEMAYER Vilibáld rendezte be.

42 HERRMANN, mint az EKE „néprajzi előadója" hosszú éveken át népszerűsítette a múzeumi gondolatot, majd a múzeumot és társadalmi gyűjtést is szervezett. Ennek segítése, szakszerűsége érdekében az Erdélyi Múzeum Egyesület 1898.február 12-i ülésén előadást tartott Kolozsváron és az ott elmondottakat (tulajdonképpen gyűjtési útmutatót) erdélyi lapokban publikálta is. Az útmutató népi építészettel kapcsolatos része a következő: „II. A ház. 1. A belsőség régi szokásos alaprajza, Az épületek, kerítések stb. elhelyezésével. (Eelötlő eltérések megjelölése.) 2. A lakóház, a gazdasági- és melléképületek, ólak, az összes helyiségek, s főbb felszerelések (kályha, ajtó, ablak, ágy, lócza stb.), a kerítések, kapu stb. Szokásos elhelyezésének feltüntetésével. Mindezeknek részletrajzai, fényképei vagy mintázatai. 3. Egy bizonyos, különösen jellegzetes háztáj részletes leírása, az összes gazdasági (külsőségek, állatállomány stb.) és családi viszonyok tüzetes feltüntetésével. III. Berencezés. 1. Bútorok. Agy, asztal, lócza, láda, fogas, világító szerek stb. 2. Konyhaeszközök, sótartók, kézi malmok, mángorlók, súlykok, háztartási szerszámok stb."

43 Az EKE Táj- és Néprajzi Múzeumát Kolozsváron, Mátyás király szülőházában 1902. október 12-én nyitották meg, amelyben a népi építészetet HERMANN-nak is köszönhetően - egy kalotaszegi szoba („első ház" „folkloristikus fülkével") és konyha képviselete.

44 HERRMANN Antal figyelmét nem kerülték el a lakóházzal és az építkezéssel kapcsolatos folklórjelenségek és alkotások sem. Különös érdeklődést tanúsított az építőáldozat kérdése, a lakóház folklórja „legsajátosabb, egyedi vonásokban talán leginkább bővelkedő"

45 részterülete iránt. E témakörben első előadását a Magyarországi Néprajzi Társaság 1894. március 3-i ülésén tartotta meg és a kérdéskörrel az 1890-es években kolozsvári egyetemi előadásaiban is foglalkozott.

46 A társaságbeli nagy ívű, kiterjedt nemzetközi és hazai történeti és néprajzi irodalomra, valamint saját gyűjtéseire támaszkodó előadás, mivel az Ethographia nem mutatott iránta érdeklődést,

47 a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében jelent meg Építő áldozat címmel.

48 1900-ban a Kőmíves Kelemenné székely balladája címet viselő közlése a sepsiszentgyögyi Székely Nemzetben látott napvilágot,

49 amit átvett a Budapesti Napló is.

50 A népballadát 1899-ben VIKÁR Bélával Pürkerecen rögzítette fonográfra, cikkében a Fekete Benedek hosszúfalui tanár által kérésére lejegyzett változatot tette közzé.

51 Az 1903-ban, szintén a Néprajzi Társaságban egy szerbiai cigány népballadáról, egy görögországi cigány népmeséről, valamint a „pogány votjákok vallásos szokásai"-ról megtartott előadása Az építő-áldozatról címmel az Ethnograph iában jelent meg

52 és a Magyar Államban is olvasható.

53 Születésének 150. évfordulóján a fentiekkel és egyes, (részben) elfelejtett, tudománytörténeti jelentőségű népi építészeti dolgozatainak újraközlésével emlékezünk HERRMANN Antalra, a magyar néprajztudomány egyik megalapítójára és klasszikusára.