Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

HÁLA JÓZSEF: Herrmann Antal és a népi építészet

fontosabb momentuma, örök emléke maradjon a millenniumnak."

11 Miután az Ezredéves Országos Kiállítás tervébe bevették a Néprajzi Falu létrehozását, a kezdeti lépések megítélésében részt vett HERRMANN is, hogy a fent idézett írásaiban javasoltak megvalósítását elősegítse. A népi építkezésről szóló egyik, 1892-ben megjelent cikkében olvashatjuk: „Nálunk is intenzívebb munkálkodás kezd megindulni e téren. Dr. PÁPAI KÁROLY jeles népvizsgálónk a palóczok házát tette behatóbb kutatás tárgyává. HERRMANN ANTAL pedig a bécsi társasággal érintkezve minden irányban beutazza az országot, hogy általános áttekintést szerezzen a különböző vidékek ház-típusairól. A millenniumi kiállítás nem is gondolható e típusoknak nem véletlenül talált, hanem okszerűen megválasztott és szakszemen felállított példákban való bemutatása nélkül."

12 A kiállítás XX. Néprajzi és Háziipari Csoportja 1893. április 12-én tartotta meg alakuló ülését, vezetője gróf KULIN Géza, a Magyarországi Néprajzi Társaság elnöke, előadója HERRMANN Antal és Huszka József, jegyzője pedig Vikár Béla lett. Az ülés után a jelenlévő néprajzkutatók egy „bizalmas magánbeszélgetésben felosztván maguk közt az ország vidékeit, a kiállítási bizottság megbízásából, a törvényhatóságok, az iparkamarák és a helyi bizottságok közreműködésével intézzék a gyűjtést és rendezést. E megállapodások képviseletével HERRMANN Antalt bízták meg."

13 Ugyanabban az évben VIKÁR Béla a Dunántúl, JANKÓ János a Bihar hegység, HERRMANN Antal pedig Dél-Erdély „építkezési typusainak megállapítására" kapott megbízást a Magyarországi Néprajzi Társaságtól. Azonban VIKÁR és HERRMANN beteg lett, ezért feladatát csak JANKÓ tudta teljesíteni, novemberben kutatott a Bihar hegység falvaiban.

14 A két szakember betegsége és az idő sürgető volta miatt Németh Imre miniszteri tanácsos, a millenniumi kiállítási bizottság vezetője JANKÓ-t bízta meg a Néprajzi Falu tervének elkészítésével,

15 amelyet ő 1893. december 8-ára

16 írásba is foglalt.

17 JANKÓ az elfogadott program alapján az egész országra kiterjedő kutatást 1894. április 21-én kezdte meg és 1895. május 26-án fejezte be

18 (a tárgygyűjtést 1896-ig folytatta

19

), legnagyobb részt neki köszönhető, hogy a Néprajzi Falu (tizenkét magyar és tizenkét nemzetiségi lakóház, egy havasi juhászkunyhó, három alföldi pásztorkunyhó, egy cigányputri, egy községháza, egy községi tűzoltószertár, egy népiskola és óvo5. kép. Illusztráció Herrmann Antal „Magyarországi fatemplomok" című cikkéből: Hunyad megyei román templom. da, egy községi kórház, egy templom) megvalósult

20 és, hogy 1896. május 2. és november 3. között nagy sikert aratott a budapesti Városligetben az Ezredéves Országos Kiállításon. A Néprajzi Falu nemcsak a kiállítás egyik fő látványossága volt, hanem nagy tudományos jelentősséggel is bírt: „A Néprajzi Falunak [...] sokat köszönhet a magyar néprajztudomány. Elsősorban azt, hogy berendezési anyaga a Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményeinek alapjául szolgált. A népi építkezés kutatás is sokat köszönhet a vállalkozásnak. Ez volt népi építkezésünk első országos felmérése, s az itt bemutatott házak alapján indult meg a részletes kutatás" - írta BALASSA M. Iván,

21 és hasonlóképpen fogalmazott SZEMKEŐ Endre is: „A néprajzi falu jelentőségében és eredményében jóval meghaladta a várakozásokat. Megteremtette egy országos méretű tudományos program kutatási lehetőségeit, a magyarországi népi építkezés első szisztematikus felmérését."

22 HERRMANN Antal tehát a Néprajzi Falu megvalósításának csak a kezdeti lépéseinél volt jelen, annak létrehozásában tevőlegesen nem vett részt. Azonban meg kell említeni azt az 1893-ban publikált, A néprajzi kiállítás épületei