Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

HÁLA JÓZSEF: Herrmann Antal és a népi építészet

4. kép. Illusztráció Herrmann Antal „Magyarországi fatemplomok" című cikkéből: a jándi református templom. kultúrát egységében szemlélte, ezért figyelme a néprajz más területeire, így az építészetre is kiter­jedt. Az e tárgykörben publikált dolgozatainak száma nem nagy, ám ezek tudománytörténetileg annál jelentősebbek, mert közülük több akkor, az 1890-es évek elején íródott amikor a legkorábbi fontos népi építészeti tanulmányok megjelentek, 6 köztük PAPAI Károlynak az e tekintetben határ­kőnek tekinthető, 7 az Ethnograph iában 1893-ban napvilágot látott, A palóc faház című művel. HERRMANN kutatásaival, illetve fent említett publikációival részt vett a magyar népi építészeti vizsgálódások megalapozásában. A 19.század utolsó évtizedének egyik legna­gyobb eseménye a millennium megünneplése volt, amelynek csúcspontját az 1880-as évek vé­gén tervbe vett, majd az 1892/11. törvénycikkben szentesített 9 Ezredéves Országos Kiállítás jelen­tette. HERRMANN már 1890-ben egy nagy nép­rajzi kiállítás megrendezéséért szállt síkra: íy A millennium legillőbb megünneplése volna a mai és a történelmi Magyarország teljes hü képének bemutatása egy nagyarányú országos ethno­graphiai kiállítás keretében. Ezzel meg lehetne te­remteni a hazai néprajzi múzeumot is. Ha még so­ká késünk népéletünk tárgyainak megmentésével, a második millennium nem fog sokkal többet tud­ni a mai Magyarország néprajzáról, mint ameny­nyit mi tudunk a honfoglalás kori Magyarország ethnographiájáról." 10 E nézeteit a Magyarországi Néprajzi Társaság 1891. október 31-ei ülésén is kifejtette, megemlítve többek között, hogy „A tár­gyi hagyomány leltározására nagy és szép, s a leg­illőbb alkalom a millennium", valamint: „A nép­rajzi kiállítást már eleve úgy kell szervezni, hogy az mint a magyar kultúrtörténelemnek talán leg-

Next

/
Thumbnails
Contents