Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZABÓ SAROLTA: Szabolcs megyei kúrialeírások a 18. századból
ce kandallót jelent, ugyanis vas lábai vannak 17 . Valószínűleg a kőműves munkáknál összeírt 3 kemenceláb is ezt a fűtőberendezési formát takarja. A kis kemence kandallóstul megerősíti a két tüzelőtípus együttes előfordulását Szabolcs megyében is. Azt viszont csak feltételezzük, hogy az összeírásban szereplő kék és zöld színű kályhák lehetettek kívülfűtősek is, amelyeket a kőből készült, nagy konyhakémény alól fűthették. Erre enged következtetni a konyhakéményre vonatkozó feljegyzés: 1 nagy konyhakémény kőfalakkal, tűzhelyével, sütő kemencével, katlan hellyel. 18 Nagy Ferenc tiszalöki curiáján különböző típusú ajtókat is feljegyeztek. Nem tudjuk milyen ajtót takar az az ajtótípus, amelyet így írt le az összeíró: „az első ház ajtaja fenyődeszkából bélelve, ajtóféllel sark vasával és jó piéhével". A kúria udvarán állt még egy jó rovásos kút, egy harminc hordós fa pince, „melynek oldala tölgyfa szulákokkal és deszkákkal van megrakva, s gerendái is tölgyfák", valamint egy sertésól, két tyúkól, egy árnyékszék, az udvar sövénnyel körbe kerített. A kertben lévő istálló becsértékének megállapításakor figyelmen kívül hagyták oldalágasait, mert azok a dadái erdőkből valók. Szintén nem számolták be a kertben lévő színnek a fáit és a marha akol ágasainak értékét mint helyi földről, illetve a dadái és nagyfalusi erdőkből valókat. Szlávi Pál királyi tanácsos és helytartótanácsi ügyvivő Gáván lévő nemesi telkén a bérlő által végzett felújítások becslését 1776-ban végezték el a megye esküdtjei, a település bírája és esküdtjei jelenlétében. 19 A bizonyságlevél a curián álló építmények (residentionalis ház, kamra, kocsmaház, cselédház, istálló, ökör ól) javítására fordított anyagok árát és munkadíját tartalmazza. Csákányi Ferenc leveleki kúriáján lévő épületeket 1781-ben írták össze. 20 A Csákányi családnak az 1772-1773-ban készült investigatio szerint Leveleken három szabadmenetelű jobbágya és egy házas zsellére, egy másik községben (Oroson) 2 jobbágya, 1 zsellére volt. 21 A testimoniálisból kiderül, hogy a lakóépület náddal fedett, födémszerkezete szarufás, padlása deszka, falazata patics, a kémény alja vályoggal rakott, fűtőberendezése két kemence. Belső tagolódására csak közvetlen utalások vannak: említenek egy tégla pádimentumos pitvart, két szobát és egy ebédlőházat. A Tiszahátról hozták a szarufákat és gerendákat. Az ajtók, ablakok számát pontosan megadták, de a leírások értelmezése itt is problémás, mert a 18. század végén alkalmazott terminológiákat nehéz összevetni a maiakkal. A forrás béllett ajtókat és ablakokat jelez. Bélelt ajtón a szakirodalom betétes vagy vésett ajtószárnyat ért. 22 Forrásunkban három párkányos ajtó bélett ajtófelekkel, illetve egy béllett ajtófél ajtó nélkül formában fordul elő. Egy másik ajtótípusra enged következtetni a borított plés ajtó és a bontatlan plés ajtó jelölés. Az ablakkeretek (rámák) tölgyfából készültek, a béllett ablakfa megnevezésből szintén nem derül ki milyen ablakformáról van szó. A nyolc pár tölgyfa ablakráma talán a két rétegű ablakot jelöli. Annyit tudunk még az ablakokról, hogy az ebédlő három ablakában 120 ólomba foglalt karikát, a másik két szobán lévő öt ablakon 180 ólomba fogott karikát számláltak. A kúrián található egyéb épületek: egy cselédház, amely két szobából és pitvarból állt, egy félig kész ház, melynek oldala ágasokra van paticsolva, egy tyúkól, egy szalmával fedett istálló szekérszínnel, egy paticsos, náddal fedett illemhely (egy buda paticsos nádas), 402 öl sövénykerítés és 43 öl árok. A kertben 320 gyümölcsfát vettek számba. Ezen túl összeírtak még egy jégvermet, egy csapszéket szekérszínnel és pincével, valamint három házat, amelyeknek együttes becsértéke összesen 18 Rf. A testimoniális iratokból eddig az derült ki, hogy a nemesi lakóházak al8. század utolsó harmadában patics- és vályogfalúak voltak, egyszer előfordult a vályog- és kőfal kombinációja. A kémény többnyire fából készült és sárral tapasztott, egy esetben írtak össze kőkeményt. A fűtőberendezések változatos formája fordult elő ezen a területen: kemence, kemence kandallóval, kandalló, valamint kályha. A tetőszerkezet szarufás, a tetőfedőanyag többnyire nád volt, de szalma is előfordult. Nyílászárókat - ajtókat, ablakokat nagy számban írták össze. Az ablakok egy része kétfelé nyíló volt és üvege ónkarikákba foglalt. Kevesebb utalást találunk a lakóház alaprajzi tagolódására. Legkevesebb két szobát írtak össze, de előfordult hét szobás is. Az adatok egy részének az értelmezése nehézségekbe ütközik, ilyenek a tüzelőberendezések, ajtók leírása, mert az összeírok által használt terminológiák nem egyeznek meg a maiakkal. A bemutatott források kis számuk miatt nem alkalmasak általános következtetések levonására. A későbbi kutatások során ha nagyobb mennyiségben kerülnek elő még bizonyságlevelek, akkor lehetővé válik egy adott terület 18. századi nemesi épületállományának részletes jellemzése.
