Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZABÓ SAROLTA: Szabolcs megyei kúrialeírások a 18. századból

Szabó Sarolta SZABOLCS MEGYEI KURIALEIRASOK A 18. SZAZADBÓL A 18. századi nemesi-kisnemesi építészet kutatásához nyújtanak fontos adatokat a bizonyságlevelek, latinul testimoniális iratok. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Levéltár feudális kori iratai között találhatóak azok a források, amelyek a nemesi lakóházak és a velük egy telken található egyéb épületek értékbecsléssel ellátott leírását adják.

1 Az iratok peres eljárás során keletkeztek, de a 18. század végén, ma már ismeretlen okból, elválasztották az eredeti anyagtól, így nem minden esetben derül ki, milyen céllal készítették azokat. Az alábbiakban bemutatásra kerülő testimoniális iratok 1773 és 1884 között, egykori Szabolcs megyei településeken keletkeztek.

2 A bevezető részt minden esetben latinul írták,

3 a tényleges összeírás azonban mindig magyar nyelven történt. A bizonyságlevelek információkkal szolgálnak a nemesi lakóházak, gazdasági és egyéb épületek falazatának, födém- és tetőszerkezetének, tetőhéjazatának anyagáról, a tüzelőberendezések, ajtók, ablakok jellegéről, a füstelvezetés módjáról, de utalásokat találunk a lakóház alaprajzi tagolódására is. Az értékbecsléssel megbízott személyek (többnyire molnárok, asztalosok) pontosan meghatározták, hogy a tetőszerkezethez mennyi és milyen fajta szarufát, „átal és koszorógerendát" használtak fel, mivel fedték az épületet, miből készült a fal, a kémény, az ajtók és az ablakok, a padlózat, milyen fűtőberendezést építettek be. Szabolcs megyében a nemesi építészet kutatásának az ad jelentőséget, hogy a 18. század végén nagyszámú kisnemes élt ezen a területen. Szabolcs megyében a nemesek aránya jóval meghaladta az országos átlagot, a megye társadalmának mintegy 13%-át jelentette. Egyes számítások szerint a 18. század végén mintegy húszezren tartoztak a nemesség soraiba,

4 más vélemény szerint 13 500-an.

5 A nemesi társadalom tagoltságát jól mutatja a következő adatsor: 1774-ben a nemesi családok száma 1434, ebből birtokos 1111, jobbágytartó 206 család volt. Kúriával, illetve kuriális földdel 905 család rendelkezett.

6 Viszonylag kevés a közép- vagy a nagybirtokosok száma, többségük szegény, vagy szerény vagyonnal rendelkezett, arányuk a nemességen belül 61% volt.

7 Ugyan élvezték a rendi hovatartozás előnyeit, de életmódjuk nem sokban különbözött a parasztságétól. Ennek a szélsőségesen differenciált nemesi társadalomnak a tagjai egyszerre jelentettek mintát és voltak közvetítők a paraszti rétegek felé az élet minden területén. A „curia

1

' kifejezést eleinte a nemesi telek megjelölésére használták, és csak később vonatkoztatták a telken épített nemesi udvarházra. A szó jelentése a 18. század második felétől vált egyértelművé. Ettől fogva a kúria vagy udvarház fogalma kisebb méretű nemesi lakóházat jelöl. Jellemezője többek között az „egyszerű téglalap alakú alaprajz, egyszobasoros beosztás, a homlokzat előtt végigfutó tornác."

8 A Szabolcs megyei kúriák bizonyos jellemzőit tekintve eltérnek ettől a meghatározástól. Ezt támasztják alá NYARADY Mihálynak a Nyírség nemesházaira vonatkozó kutatásai és a levéltári források is. A nemesi lakóházak neve területünkön még 18. század utolsó harmadában, de az azt megelőző időszakokban is: ház, udvarház, residentionalis ház, a testimoniális iratokban is csak ezek a kifejezések fordulnak elő. A curia forrásainkban a nemesi telket jelöli.

9 Somossy István Balkányban lévő nemesi telkén a kocsmabérlő által végzett építések becslését 1773-ban végezték el a bíró és az esküdtek jelenlétében.

10 A becsértékek megállapításában közreműködött Csorba György molnár. (A Somossy családnak a településen egy jobbágya volt, és nagyjából 17 kh. szántófölddel és 6 kh. réttel rendelkezett.

11 ) Az összeírás egy új kocsmaház építésénél felhasznált építőanyagokat, a berendezési tárgyakat (borivóasztal, lócákkal) és az egyéb költségeket tartalmazza. Az épület vakolatlan, nádfedeles, vert falú, tornácos, kamrás, tetőszerkezete szarufás. A szarufák közül 7 szál égerfából való. Kéménye fából készült, tapasz-