Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

Továbbá ide tartozik még az 55. számú telekegyüttes. A térképszelvényeken azt is jól meg lehetett figyelni, hogy Mártélyon, Barattyoson szintén aprózódtak a telkek, és a tanyák mind közelebb álltak egymáshoz. (Lásd: a 19-20. sz. ábrát.) Hódmezővásárhely határában a Nyírségben ismert tirpák bokortanyákhoz hasonló tanyacsoportok nem jöttek létre. Itt minden esetben a birtokaprózódás következménye volt a kis telkekre történő építkezés. Kezdetben ezt a város építési szabályrendeletekkel igyekezett korlátozni. Egyedül Mártély határában ismerünk egy, a 20. százában kifejlődött csoporttanyát, az ún. Kuntelepet, amely összesen 8 egymás mellé települt, elhatárolt telket foglalt magába, de nem fejlődött, mert közvetlenül a falu határában volt. (Lásd: a 21. sz. ábrát.) 1886-ban tanyát csak az építhetett telkére, akinek egy tagban legalább 10 kat. hold vagy 3 nyomási földje volt. 1892-ben az „Építkezni kívánó köteles kimutatni, hogy azon külső földterület, melyen az építkezés ezé l ózta tik a/ egy tagban, holdját 1100 " ölével számítva legalább 6 holdat kitesz s ezenkívül még megkívántatik: b/ hogy a föld szélessége ott, hol az építkezés czéloztatik, legalább 50 öl legyen, cí hogy az épület a most érintett földszélesség közepére épít essék, dl hogy az épület a legközelebb eső országos vagy dülő úttól a fentebbi pontok figyelembe tartása mellett is legalább 20 öl távolságra essék. "

9 1907-ben: ,, 64. §. [..Jhogy [ha] a tanyaudvar, az esetben, ha a földterület 4 katasztferi] holdnál kisebb bekerittessék [... 66. §:] A szomszéd mesgy ékhez 3 méternél közelebb fát ültetni tilos. "

10 Végül 1910-ben: „Építkezni kívánó köteles kimutatni, hogy azon külső földterület melyen az építkezés cél ózta tik; a/ egy tagban holdját 1600 négyszögölével számítva [ez később már 800 négyszögölre módosult], legalább 3 holdat tesz ki, s ezenkívül még megkívántatik, bí hogy a föld szélessége ott, hol az építkezés céloztatik legalább 35 öl legyen [később ez is 20 ölre módosult]; cí hogy az épület a most érintett föld szélessége közepére helyeztessék; d/hogy az épület a legközelebb eső állami törvényhatósági, községi vagy mezei közös düllőuttól, a fentebbi pontok figyelembe tartása mellett is legalább 10 öl távolságra essék. Indokolt esetben 1. 1/1600 hold földön való építkezés is megengedhető ugyan, azonban [a gazda a] 66 §. szerint bekeríteni s a kerítést állandóan jókarban tartant köteles. " Végül megjegyzik, hogy ettől is el lehet térni, de ahhoz külön engedély kell, ezt persze pénzért megadták, így végül volt olyan tanya, amelyhez csak akkora telek tartozott, amelyen az épületcsoport volt.

11 Más kérdés, hogy az elaprózódott telkeket a környéken lakó jobb módú gazdák földjük gyarapítása érdekében gyakran igyekeztek megvásárolni, ezért egyáltalán nem biztos, hogy az ilyen sűrű tanya minden esetben az elszegényedett emberek tulajdona volt. A nagybirtokossá fejlődött egykori jobbágy gazdának, Nagy András Jánosnak is több tanyás telke volt, és közülük nem egy önmagában kisbirtoknak számított. Egy 1858/59es vásárhelyi tanyajegyzékben találtuk, hogy Nagy András Jánosnak Szikáncs oldalon már van egy tanyája, a 4684. számon, (régi száma: 5929.), amelyben 1 szoba volt. Erzsébet dűlőben az 5191. számon (régi: 5371.) szintén egy 1 szobás tanyája; és ugyanitt még egy 1 szobás tanyája is volt.

12 * A megosztott telket, és a rajtuk így kialakult ikertanyákat már a különböző tanyaegyüttesek esetében tárgyaltuk. Itt 3 felvételt mutatunk be egy ilyen telekmegosztásos ikertanyáról. (Lásd: a 16, 17, 18. sz. ábrákat.) 6. A tanyatelek alépítményei A kutakat, pincéket, vermeket és veremólakat itt azért nem tárgyaljuk, mivel ezeket tanulmányunknak későbbi fejezeteiben mint építményeket részletesen tárgyalni fogjuk. 6.1. Utak Hódmezővásárhelyen a tanyai birtok megközelítéséhez általában négy típusú útra volt szükség: 6.1.1. A határrészt megközelítő főút Ez lehetett országút, amely az ország több vidékén áthaladva, fontos helységeket és tájakat kötött össze. A 20. században kezdetben ezek már mind köves (makadám), portalanított utak voltak. 6.1.2. Helyi főút, határút Lehettek évszázados utak, amelyek többnyire göbölyhajtó utak voltak. Ilyen pl. az Orosháza,