Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

Békéssámson, Rákos érintésével, a Pusztán áthaladó, Aradra vezető széles út; vagy határelkülönözés során kijelölt utak, mint pl. a vásárhelyi határban a pusztaszéli út, amely a közlegelőt és a tanyaföldeket választotta el; továbbá a régi szegvári, illetve régi szegedi út. Jellemző volt rájuk, hogy az országutaknál valamivel keskenyebb, de szélesek voltak, és minden esetben földes utak. Közülük máig csak néhányat, így a pusztaszéli utat kövezték ki, a többi változatlan maradt. 1853-ban Orosháza a vásárhelyi tanácshoz fordult: Orosháza községe elöljárói panaszolják, »hogy a legelo« kiosztása alkalmával, az orosházi tanyák alatt, és onnan le egész a Földvári határig sehol határ út ki nem hagyatván, az által az orosházi és földvári közlekedés elzáratott, melly út hiány miután Orosháza községe lakossaikat nem csekély sérelmükre lenne, ezen sérelem orvoslása tekintetéből kérik Orosháza Községe Elöljárói, az említett határ vonalon a határ utat 1 és fél ől szélességben a vásárhelyi határon kivágattatni; "

13 6.1.3. Dűlőút Már az urbárium előkészítésével, a 18. század közepén, a tanyatelkek kimérése során, kijelölték a dűlőutakat is, amelyek a főutakról vezettek be a tanyák közé, és azokat valamelyik oldalról viszonylag jól megközelítették. Ezt követően is többször került sor dülőutak kijelölésére. Például: „ 1797. Jún. 14. f...jaz lineazni fitt: földet kimérni] kirendelendő deputaíusok [küldöttek] úgy informáltatnak, hogy az dűlőknek hosszát ha lehettséges lészen 100. ölekre alkalmaztassa^...]"

14 A dülőutak mindig földes utak voltak, és 1961-ig állandóak maradtak. (Lásd: a 23, 24. sz. ábrát.) Az állami és szövetkezeti gazdaságok a legtöbbjét a tanyákkal együtt fölszámolták, beszántották, és a kialakuló új határbeosztás szerint, helyettük ún gazdasági utakat jelöltek ki (lásd: a 25. sz. ábrát), amelyek a szántóföldek között földes utak voltak, a majorokhoz, tanyaközpontokhoz vezető bekötőutak pedig előbb-utóbb portalanított, ill. köves utakká fejlődtek. 6.1.4. Bejáró út A dűlőútról a tanyára bevezető, keskeny földes út, amelyet a gazda a saját birtoktestébe vágva jelölt ki magának. (Lásd: a 26. sz. ábrát.) Ha a tanya nagy birtok volt vagy két dűlőút közé esett középen, gyakran két be- és kivezető utat is hagytak mindkét dűlőre. Ennek különösen a vizes esztendőkben volt jó haszna, mert valamelyik viszonylag mindig járható volt. 6.1.5. Gyalogcsapás Gyakran, esetleg évente változó, keskeny gyalogösvény volt, amely többnyire torony iránt vezetett, hogy az egyes célobjektumokat minél hamarabb elérjék. Ilyeneket találunk a tanyatelken, a tanyaudvar épületei között, és ha jó volt a szomszédi kapcsolat, egyik tanyából a másikba, a szántáson keresztül átvezetve. A tanyaudvarban lévő csapásokat gyakran néhány sor téglával kikövezték, hogy sáros időben is könnyebben mozoghassanak. Különös gyalogjárdát találtunk a világhírű kopáncsi Kökénydombon, ahol Kapocsi Mihály gazda a telkén, és a környező szántásból szórványleletként összegyűjtött neolitikus (Tiszai kultúra) cserépedénytöredékeket élükkel sorba a földbe rakva, a tanyaház bejárati frontján, a konyha és az udvarról külön nyíló kamra ajtaját kötötte össze velük (lásd: a 27. sz. ábrát). A csapások és bejáró utak kivételével, amelyeket minden esetben a tanya lakói gondoztak, az utak gondozását a tanács végeztette, de a tanyalakókat is ösztönözték a közmunkaként végzendő útkarbantartásra. Ezeket a felszólításokat a hirdetőkönyvekbe jegyezték be, rendszeresen közhíré tették, főleg kidobolással, és a levéltár őrizte meg. Kövessük ezeket: „ 1777. Die 13- Apr. Mféfltfósájgos uraság Publf icaltatja]: Az hol ki vagyon borozdálva

15 a ' Szállások között az ut, minden Ember a ' között járjon, kívül ne; Mert a ' ki Kívül jár a' mi rajta esik magának tulajdonicsa. "

16 „1780. Die 29^ 8K Senki az ország Utyát el ne szancsa, 50 palcza büntetés alatt. "

1? „ 1783. Die 22a Apr. A tégláson ország Utyát Tölteni holnap az egész Varos ki mennyen, és a ' maga ki merendő reszel meg töltse. "

!8 „pro 4-febr. 810. A' Szállások között lévő utakon való járás mindeneknek parancsoltatik; egyszersmind pedig az árkokon keresztül, a ' Vetéseken és Szállás-földeken való kocsizás átalyában tilalmaztatik; különben az engedetlenek, a' mit kapnak magok[na]k tulajdonítsák. "

19 „Pro 2^ 7

br

. 810. publ. A ' Rárósi

20 oldalon lévő gazdák, a ' kik a ' város Rárósi tanyája mellett kocsi út at magok fejétől csináltak, és azon szokatlan úton járni egy darab Időtől fogva bátorkodtak, mindnyájan mostan intetnek: hogy többé