Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége
telekjelenséget a mi gyakorlati telekfölmérésünk során is találtunk. Az szintén jól látszik, hogy az épületek hogyan alakították a valószínűleg kezdetben téglalap alakú telkeket a mellé építéssel. Ilyen a 36 telek, amelyet délről (alól) megbont a bejáróút mellé épített kerek alaprajzú építmény. A szétszórt épületek is befolyásolták a későbbi telekhatár kialakítását. A 44. és 45. számú tanyatelkeken ez jól látszik. Van egy különleges telek is, a 38. számú, amely egyenlőszárú háromszöget képez, a nyugat-délnyugati csúcsán kúttal, míg a közrezárt épületek nagyjából a középpontban foglalnak helyet. Rózsa Gábor megjegyzése pontos, miszerint nagy legelő, rét közepén egy jókora pásztorvasalóval, cserény jellegű itatóval van dolgunk, középen a pásztor házával és melléképületével. A pusztai legelőt 1850 után kiosztják, jó részét feltörik és tanyásodik. Itt maradt meg egy darabka az ősi állattartásból, amelyet csak a terepviszonyok, a föld gyenge minősége magyarázhat, kevésbé a rétet határoló valamelyik tanyai telek gazdájának állatszeretete, ragaszkodása a régi hagyományhoz, hiszen éppen ebben a korszakban, az 1880-as években a gabonakonjunktúra idején, a vásárhelyi határban minden fölszántható földet művelésbe vettek és búzát termeltek. A szabályostól még inkább eltér a 49. és 50. számú telek. Előbbinél a külső telekhatár szabályos téglalap alakú, de benne az épületek és a kertek által határolt belső telekhatár sokszögűsége indokolatlannak tűnik. Valószínű, hogy ebben az esetben is az épületek által közrefogott tér határozta meg az udvar körvonalait. Az 50. telek külső vonalai is sokszögüek, tele a térképlapról le nem olvasható, nem indokolható ki- és beszögelésekkel. Nem lehet tudni, hogy ezen belül miért volt újabb sokszögű az épület által határolt udvar telekrésze. Mindkét teleknél a terepviszonyokra és az épületek elrendezésére vezetjük vissza a telek rajzolatát. A 47. számú teleknél ismét az aprózódást figyelhetjük meg. (Rózsa Gábor szerint: „klasszikus" szegény osztálybeli aprózódás. Apja és fia vagy lánya és veje, esetleg testvérek közötti megosztás lehetett.) Bejáró út egy van, ezt közösen használták, de már a folytatása a megosztott telekhatár volt. A délkeleti telekrésznél (alsó) jól érzékelhető, hogy a telekrészen álló melléképületek befolyásolták a telek sokszögű külső vonalát. 4. 7. A polgárosodó telek (51) 250/1. p.: 55. telek, Barta Sándor birtoka a Nagy Szigetben. (52) 250/1. p.: 945. telek, Dobos Lajos birtoka a Nagy Szigetben. ïhaz 250/í R 9^5. telek. 250<[,R 945- telek.