Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(53) 253. p.: 14. telek, Lázár István és Bécsi Julianna birtoka Katraszélen. Ezeket a telkeket már nem is lehetne tanyateleknek nevezni, ha a határbeli elhelyezkedésük nem lenne a paraszti gazdálkodást folytató tanyák közé beékelődve. Bár meg kell jegyeznünk, hogy éppen az 51. és az 52. telek a Nagy Szigetben van, tehát az egykori legelőterületen, inkább a tanyásodó határ szélén, ahol a gróf Károlyiak földje terült el. Talán az urasági telkeken egykor látható kertek utánzására törekedtek a föld újdonsült gazdái. Bár ezek a földek igen gyenge minőségűek voltak, minden esetre, az a tény, hogy nem gazdálkodásra használták, hanem itt luxusnak számító kertek kialakítására, jelzi az erőteljesen megindult polgárosodást. Debrecen és az egykori királyi város, Szeged mondhatta magáról hogy cívis város, de Hódmezővásárhely is jelentős parasztpolgársággal rendelkezett. Ebben az időben már kiemelkedett közülük a Lázár és a Csáky család, akik földbirtokosnak számítottak, és a családfők elsősorban a birtokon folyó gazdálkodást irányították. Megengedhették maguknak, hogy luxus telekrészük is legyen. Ugyanakkor éppen a Lázár birtokon (53. sz. telek) jól elkülönítve a szőlő-gyümölcsös kerttől, de annak közvetlen szomszédságában megtaláljuk a teljes tanyai épület-együttest is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mind a három telek a korszerű kertészkedést jelzi: a szőlő- és gyümölcskertészkedés, tehát a haszontermelés szolgálatában állt, még ha benne félkör alakú kis díszkerttel (53.); vagy az 51. teleknél 2-2 sor bokorral négy szelvényre osztott kör alakú - ennek belső kerületét ugyancsak bokrok szegélyezték - díszkerttel, közepén kis építménnyel, valószínűleg lugas építménnyel vagy szaletlivel; illetve az 52. telken fűthető épülettel rendelkeztek, amely utóbbinak formája jelzi, hogy nem paraszti létesítmény volt. Nem állítjuk, hogy az 52. telek rajzolatának kialakítása a Széchenyi István óta az úri osztálynál megnyilatkozó anglomán érdeklődés következményeként (itt a vidéki plebejus törekvésként) jelentkezett, és abban nyilvánult meg, hogy az angol zászlóra hasonlít, mert az is elképzelhető, hogy ez a hasonlóság teljesen véletlen, hiszen egy központi térből sugarasan a téglalap alakú telekhatárig futó egyenes utak esztétikus és praktikus megközelítést biztosítottak a kerti művelésbe vett egyes táblákhoz. Minden esetre, Rózsa Gábor megjegyezte, hogy a közeli derekegyházi uradalmi fácánosnak volt „angol zászló alaprajza", amelyet esetleg Dobos Lajos ismerhetett és utánozhatta. Kivétel némi képen a korábban említett 45. paraszttelken látható, szabályos 8 szögletű kert, amely valószínűleg virágos kert lehetett, és ez is a polgáriasodást jelöli.