Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)
ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században
9. kép. Kötélháló aljú ácsolt ágy a Diebold-Schilling-krónikából. 1513. Luzern, Svájc. Katharina EDER MATT 1994. 11. k. után. alapján az oldaldeszkákba csapolt lécráccsal rekonstruálták. Ez az oldalak közepébe erősített fekvőfelület a későbbi középkori ácsolt ágyak egyik leggyakrabban alkalmazott megoldása lehetett. A mindennapi használatra szánt ágyak alját azonban bőrpántokból, textilhevederből, kötélből főzött háló alkotta, amit hasonlóképpen az ágykeretbe fúrt vagy vágott nyílásokba rögzítettek. A lyuggatott oldalú ágyról az ókori irodalomban is olvashatunk. HOMÉROSZ az i.e. 9. században részletesen leírta, hogyan készítette Odüsszeusz a saját ágyát: egy olajfa törzsét megfelelő méretűre vágta, az elemeket simára egyengette, majd lyukakat fúrt az ágy keretbe és vörösre festett ökörbőr szíjakból hálót készített, úgy hogy a szíjakat oda-vissza főzte a nyílásokon át. Majd az elkészült faszerkezetet arany, ezüst és elefántcsont berakással ékesítette. 63 A Homérosz által megörökített fekvőhálós ágyszerkezet még a 14—16. században is gyakori Közép- és Nyugat-Európában. A hazai művészetben az említett mártonhelyi Szent Márton templom és a lőcsei minorita templom falképein tűnik föl 1392-ben, illetve a 14-15. század fordulóján; az Aquila-freskó ácsolt ágya és a lőcsei 'Az irgalmasság cselekedetei' ciklus vaskos, szögletes pillérű betegágyának az oldalain végighúzódó világos vonal vélhetően a befőzött kötelet jelzi. 64 Mivel az ágyszerkezetet a legtöbb képen leomló ágylepel takarja, kevés az említettekhez hasonló kendőzetlen ábrázolás. Közülük az egyik leginkább „informatív" a luzerni Diebold Schilling 1513-ban készült Krónikájáé, amelyen a szerző egy svájci, ettiswili hálókamrában történt gyilkosságot örökít meg 1503-ból. 65 A fojtogatás alacsony, gombos pillérű, fej- és lábtámlával rendelkező ágyban történik. Az ágy oldalán jól látszik a lyukakba húzott kötél, ami kissé szokatlan - mondhatni gyakorlatlan - módon az ágy lábakat is körülveszi (9. kép). A német szakirodalomban a ilyen típusú ágyat 'Spannbett'-nek nevezik. 66 A Diebold Schillingféle gótikus ácsolt fekvőbútoréval szinte megegyező szerkezetű és alakú ágyakat láthatunk Th. B. PARACELSUS 1565-ben Frankfurt am Mainban nyomtatott „Opus Chirurgicum"-ának betegszoba témájú fametszetén is. 67