Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

Angliában és Wales-ben a kötélaljú ácsolt ágy tárgyi emlékeit is megőrizték a 16. és 17. század­ból. Az 1573-ból származó kenti példány - mely­nek alapján a Weald and Downland Museum Bayleaf-i házának 'második legjobb ágyát' re­konstruálták - pillérlábú, szarufa vastagtagságú keretből és háromszög záródású fejtámlából állt. Alját a keret lyukaiba főzött kötélsodrony alkot­ta. 68 Sajnos a tárgyi bizonyítékok száma elenyé­szően csekély. A középkor végi angliai följegyzé­sek olyan ágyról is számot adnak, amelynek a pallói az ácsolt ládáéhoz hasonlóan horonnyal és núttal csatlakoztak egymáshoz, 69 de tárgyi és ké­pi emlék híján további részleteket nem tudhatunk meg róla. - A kötélhálós ágyalj szporadikusan a 18. században is előfordul, ekkor azonban az elő­kelő fekvőbútorokba már - eleinte ugyanezen az elven alapuló - a drótsodrony kerül. 70 Az ácsolt ágyak történetét legbehatóbban K. CSILLÉRY Klára tanulmányozta. 71 Kimutatta, hogy e bútortípus magyarországi ábrázolása eu­rópai összehasonlításban is bőséges. A 14-15. századi műveken kilenc ilyen ágyat fedezett föl. Származási helyük az ácsolt ágy széleskörű elter­jedtségéről árulkodik. Előfordult az ország köze­pén (a királyi udvarban), a Dunántúlon (Mártonhelyen), a Felvidéken (Kassa, Bártfa) és Erdélyben (Oraljaboldogfán) is. 72 Megállapítot­ta, hogy ez az ágytípus a 15. század első felében még az uralkodó osztály bútora volt, az asztalos­mű vű ágyak megjelenése után azonban degradá­lódott. Ékes bizonyíték gyanánt idézi a kassai Szent Erzsébet templom ábrázolásait: az épület 1400-as évek elején készült északi kapuján még a hercegi ágyat örökítették meg ácsolt szerkezettel, a főoltár 1474-1477 között festett képein viszont már a szegényház betegei fekszenek ilyen ágyon. 73 Ekkortájt az ácsolt ágy már valószínű­leg eljut a népi lakásokba is. Európa északibb részein már a viking korból (790-1066) adatolt az ácsolt ágynak egy beépí­tett változata, amely a skandináv, a balti, az alpi és az orosz faházakban élt legtovább, néhol a 18-19. századig. 74 Ez a fekvőhely a boronahá­zak falához, gyakran a sarokba épített gerenda vagy vaskos hasított palló szerkezet volt. In­kább építmény mint bútor, amely mozdíthatat­lan részét képezte a háznak. Az északnyugati hűvös tájakon, beleértve Középnyugat-Európát is, terjedtek el az alkóv- és szekrény ágyak. 75 Magyarországon az ágynak ez utóbbi változata­iról nincs tudomásunk, ezért részletesen nem is foglalkozunk velük. A baldachinos ágyak Az ágyfüggönyök alkalmazása feltehetően az ágyszerkezet elterjedésénél is nagyobb múltra te­kint vissza. Az egyiptomi Hetepheres királynő ágyához az i.e. harmadik évezred közepén nagy textilborítású baldachin tartozott. 76 Egyszerű szú­nyogháló változatát HÉRODOTOSZ (i.e. 484 k.—425) is említi. 77 Az ágyat - köztük a padágyat - határoló, a közös lakótértől elválasztó, védő füg­gönyöket a bizánci és román kori kódexek is meg­örökítették, például a Wiener- és az Alfric-Genesis illusztrációi a 6., illetve a 10. századból. 78 A kü­lönböző lepleket rúdra vagy kampókra erősítették, ahogy a német Herrad von LANDSPERG 1165­ben minimált kéziratában is látható. 79 A kárpitok és általában a lakástextília minősége a 12-13. szá­zadban válik igényesebbé, amikor a keresztes had­járatok során a közép- és nyugat-európaiak megis­merkednek a „(közel) keleti kényelem"-mel és luxussal. 80 A drága keleti selyemfúggönyök a 13-14. századi ábrázolásokon az uralkodók ágya­inak a környezetében mindenütt föltűnnek, így a magyar Képes Krónikában is. Sőt nemcsak az elő­kelők hálóhelyét jellemzik; ott látjuk Simone MARTINI-nak (127^1344) az assisi Szent Már­ton kápolnában lévő, Szent Ferenc ágyát szemlél­tető képén is. 81 A 14. században a tiszteletre mél­tó személyek ágyához annyira hozzátartozik a dra­péria, hogy a tiroli kastély oltárfestője 1370-ben Szűz Mária istálló földjén lévő derékalját is vörös függönnyel ábrázolja, 82 aminek természetesen semmi köze a valós szituációhoz, de közvetíti az alkotó korának szemléletét. Az előkelő lakásokban egyre divatosabb az ágy köré vont és fölé boruló értékes textília. A baldachin ugyanolyan rangjelző szerepű, mint a pódium. Az élénk kék-vörös-arany nehéz sely­mek 83 az asztal, a trónus és az ágy fölött egyaránt a méltóságot hangsúlyozzák. A középkor utolsó századaiban a textil mennyezet mind közvetle­nebb kapcsolatba kerül az ággyal. A 12-15. szá­zadban rendszerint a szoba födémgerendáiról függesztik alá. 84 A 14-15. században a gótikus ágyak tekintélyes része fél-mennyezettel készült, de már nem csupán textíliából, hanem az ágy fej­nél lévő magas deszkafallal egybeépített fafödél­lel is. 85 Hieronymus BOSCH (1450.k. - 1516) egyik korai müvén, a Bölcsesség asztalának A Pokol című medalionján a haldoklók ágya fölé lapos fél-födelet festett, 86 Stefano di GIOVANNI Szent Ferencet ábrázolja ilyen ágyban, de megta­láljuk a 'lit demi-baldaquin'-t és 'lit á l'ange'-t a

Next

/
Thumbnails
Contents