Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

SZENTI TIBOR: A hódmezővásárhelyi tanyatelek beépítettsége

(30) 226/IV. p.: 499. telek, Török István ta­nyája Csókáson. 22% r ^99.felek. (31) 271. p.: 126. telek, Balog Soma és Szűcs Judit tanyája Földeák-szélen. Megfigyelhetjük, hogy van olyan telek, ahol a legkülső birtokhatár felől befelé haladva, találko­zunk szabályos téglalap alakú nagyobb belső te­lekhatárral (26, 29.), de ezen belül további telek­elkülönülések figyelhetők meg, amelyeknél már szabálytalan sokszögű, kisebb részletek figyelhe­tők meg, így minden esetben ez jellemzi az épü­letek által határolt telekrészt (24, 25, 27, 28, 30, 31.) is. A 30. teleknél az északi telekvégen lévő épület már a telekhatáron kívül, a legelőre esik, és méretét tekintve ólnak tűnik. Több föltételezés van arra vonatkozóan, hogy miért alakultak ilyen sokszögletűre a belső telek­határok. A terep jelentősen beleszólhatott, hiszen mint említettük, a tanyát minden gazda igyeke­zett dombra, földhátra, földjének legmagasabb pontjára építeni, és ezek sohasem voltak szabá­lyos kerek vagy szögletes magaslatok, ezért az épületek követték a domb határait. Az sem elvetendő szempont, hogy az épületek mindig a birtok legrosszabb minőségű területére épültek, hogy a jó talaj maradjon meg termőföld­nek. Itt a Dél-Alföldön, ahol a feudalizmus korá­ig bezáróan számtalan ér, folyóág és tó volt, fol­tokban homokos, szikes részek váltakoztak, ame­lyek szabálytalanul nyúltak bele a barna cser­nozjom talajba, meghatározva azt a területet, aho­vá az épületeket építhették. Ha a 29. számú tanyatelket nézzük, látható az aprózódás, ahogy két testvér örökli a birtokot, és az új telekhatár az épületek észak-déli tengelyén, középen megy keresztül. A megosztás így újabb belső sokszögletű épülettelket hoz létre. Végül az is elképzelhető, hogy a gazdaság bővülésével, amikor évek teltek el egy-egy újabb épület meg­építéséig, mivel nem tudtak előre tervezni, az épületek nem meghatározott rendben kerültek fölépítésre, hanem tehát összefogó sík kerületé­nek beépítése nélkül, szanaszét. Jól példázzák ezt a 24, 25. telek épületei is. 4.5. Gyalogúttal összekötött, különálló, „kocsá­ny on függő" telkek (32) 206. p.: 620. telek. (További dokumentációja hiányzik.) 206. p. 620.teiek

Next

/
Thumbnails
Contents