Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

ZENTAI TÜNDE: Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században

7. kép. A 850. körüli osebergi viking királynői ágy rekonstrukciója. Sigrid HINZ 1980. 48. k. után. re, hajóorra emlékeztető idomban végződnek. Az ilyen típusú ágyláb egyszerűbb változata a késő középkori képeken gyakran megjelenik, főleg Észak- és Közép-Európában. Norvégiában és Svédországban ez a díszítőelem még 18. századi ácsolt ágyakon is megfigyelhető.

59 Magyarországon az ácsolt ágynak számos ábrázolása maradt fenn, többségük pilléres szerkezetű, de vannak deszkalábúak is. A Képes Krónikából (1358) már említettük Kálmán király ágyát; a fekvőhely alacsony lábtámlával rendelkezik, amit egy pár lapos, keskeny láb fog közre, tetején szembeforduló kerekded elemekkel.

60 Kerekfejű, vaskos román jellegű lábakkal faragták 1370. körül a Mátyás templom kapuján a Mária halála jeleneten lévő ágyat is. Az 1392-ben festett mártonhelyi (Vas m. ma Martjanci, Szlovénia) Szent Márton halálát ábrázoló Aquila János-freskón (8. kép) az ágynak négy pillére van, végein befelé kanyarodó csigavonalú zárótaggal. Egy, a 15. század első harmadában hímzett casula Mária halála ábrázolásán Mária kerek idomban végződő, széles deszkalábú, ácsolt ágyban ül.

61 Az ismeretlen szepeshelyi (ma Spisská Kapitula, Szlovákia) mester 15. század végi Mária halála témájú temperaképén a magasba nyúló ágy lábak ugyancsak plasztikus csigavonalú faragványban végződnek. 62 Az ágy alja a képeken nagyon ritkán látszik. Kiképzéséről elsősorban a tárgyi emlékek alapján alkothatunk fogalmat. A laucheimi halotti ágy fenekét egyetlen tömör, hasított palló alkotta, az osebergi ágyét viszont a feltárt maradványok 8. kép. Ácsolt ágy a mártonhelyi (Vas m., ma Mjartanci, Szlovénia) Szent Márton templom Aquila János-freskóján. 1392. Fotó ZEN TAI Tünde 1999.