Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

4. kép. Mórichida (Győr-Sopron-Mosón m.), pinceutca (1996) jóval meghaladó házakat, drága vaskerítéseket építettek. 2.6 A külső beavatkozások szerepe igen nagy lehet. Elsősorban a hatósági (állami, megyei vagy régebben földesúri) intézkedések hatását kell itt vizsgálni. Ezekről a kutatás már sok adatot felderített, különösen az újkorból, de körvonalaiban látjuk már jelentős középkori hatását is.

15 A hatalom különböző megfontolásokból (könnyebb ellenőrzés, tüz elleni védelem stb. miatt) mindig a szabályozásra törekedett. Bár e rendelkezéseknek általában többé-kevésbé csak az a része valósult meg, amely egyezett a helyi közösség érdekével,

16 hatásuk az utcaképre mégis jelentős. Külső beavatkozásnak tekinthetjük a földesúr, kegyúr belterületi építkezéseit is (templom, kastély), mint sok esetben az utcakép hangsúlyos, sőt meghatározó elemeit. Végül itt kell megemlíteni a háborúk pusztítását, amelyek után az újjáépítés sokszor az új igényeknek megfelelő új formában valósult meg, igen gyakran hatósági beavatkozással. 2.7 A természeti katasztrófák (tűzvész, árvíz, földrengés) hatása a háborúhoz teljesen hasonló, erre is számtalan példát említhetnénk. A legismertebbek és az utcaképre talán legnagyobb hatásúak közé tartozik a hollókői (1909), a torockói (1870) tűzvész és a szegedi árvíz (1879). 2.8 Az utca funkciója az a tényező, amelynek vizsgálata eddig még általánosságban sem, de az utcaképre vonatkozóan különösképpen nem történt meg. Az alapfunkció, a helyi közlekedés mellett lehet az utcának átmenő forgalmi szerepe is, ami elsősorban újabban hat az utcaképre, az útburkolat minősége, esetleg az átmenő forgalmat kiszolgáló építmények következtében. Régebben viszont a falu utcája gyakran egyben a piacnak, vásárnak is helyet adott, és néha ad még ma is. Ez az utca szélességében, az így kialakuló nagyobb térségen létesített épületekben jelentkezik (2. kép). Funkcionális és esztétikai, utcaképi szempontból szorosan ehhez kapcsolódik az orsós települések eddig még szintén csak érintőlegesen tárgyalt kérdése is. Az ilyen utcák egyben az utca és a tér átmeneti formáit képezik, és ezért ismét új problémákat vetnek fel. Itt említhetjük meg továbbá az állathajtás többé-kevésbé ismert hatását is. 2.9 A házak építőanyaga és szerkezete szintén hat az utcaképre. Példaképpen az ágasfás szerkezetet, vagy a föld- és téglafalak homlokzatképzésének különbözőségét említhetjük.

17