Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 14. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001)

GILYÉN NÁNDOR: A falusi utcakép vizsgálata

2. kép. Borszörcsök (Veszprém m.), utcakép mázsaházzal és kúttal (1995) ban középkori eredetű és azóta folyamatosan lakott) falvak utcáinak jellege - hacsak egy később tárgyalt külső beavatkozás nem alakította gyökeresen át - nyilvánvalóan más, mint a telepített, tervezett falvaké. 3. kép. Csömör (Pest m.) (1956) 2.3 A gazdálkodás módja is jelentős mértékben befolyásolja az utcaképet. Elég itt a kertes, két beltelkes halmaztelepülésekre utalni, de további példa lehet a szőlőtermelés hatására kialakult pincesor, pinceutca (4. kép) vagy sok esetben a tetőhéjazat anyaga is. 2.4 A lakosság anyagi helyzete (amely természetesen egy egész régió vagy ország gazdasági állapotának függvénye) nemcsak a házak méretén, homlokzatán, a kerítéseken, kapukon mutatkozik meg, hanem az utca felületének többé vagy kevésbé igényes kialakításában is. Az anyagi lehetőségek változnak, és ez egy idő után jelentkezik az utcaképben is. Az egységes utcakép megmaradása szempontjából legszerencsésebb eset, ha egy hosszabb fellendülés után gazdasági viszszaesés, az építkezések kényszerű leállása következik. 2.5 A társadalmi és politikai viszonyok hatása is jelentős. A jómódú jobbágy sem építhetett igénye szerinti házat (ennek hagyománya nyomokban tovább is fennmaradt

14

). Egészen más, de ide illő példa, hogy a politika által diktált közös gazdálkodás idején, mivel földet vagy más vagyont nem lehetett szerezni, a tehetősebbek igényeiket