Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

Szentendre és Izbég 1808-ban készített belterületi térképe ábrázolja az ismertetett városrészek telkeinek „fundos" elrendezését, a település kiterjedését. Az épületek alaprajzát még nem jelölik csak a templomokét. Ennek alapján kirajzolódik egy-egy városrész fekvése, a temetők még mind a város szélén vannak. Kivehető az utcahálózat, mely szinte a maival egyező. A telkek sorszámot kaptak, melyet a város déli részén kezdtek el az l-es számmal. Feltüntették a Bükköspatakon működő malmokat is (28., 29. kép). 1822-ben 3548 a lakosság lélekszáma: 2150 27. kép. Izbég lakóház pendelykéménnyel. katolikus, 1295 ortodox, 97 protestáns, 6 zsidó.

107 Gönyei Sándor felvétele 1932. MNÉGY-F 9 985. A 19- szazadban a legnagyobb változás a va(DEIM Péter reprodukciója 1990) ros lakosságának összetételében mutatkozott, vetülete azonban a gazdasági helyzetre is kihatott. 1855-ben: Szentendre Izbég Összesen Plébániája a templom mellett volt. Első temetője katolikus 2101 295 2396 a templomtól keletre, a másik a patak mellett volt ortodox 683 234 917 (mindkettő megszűnt). református 127 21 148 A katolikus plébánia 1791-ben fíliát létesített evangélikus 30 5 35 Izbégen és haranglábat állított fel a patak déli olzsidó 57 8 65 dalán. Temetője a patak mellett van, de már nem tanuló 163 — 163 működik.

106 Összesen: 3161 563 3724 28. kép. Szentendre belterületi térképe, a temetők és malmok jelölésével. (1808) Michael, Rotsnik. FM-T 74.651.1. (GAJZAGO Jolán reprodukciója)