Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

29. kép. Szentendre koronaváros, Izbég elválaszthatatlan birtokának kiterjedése. (1809) Michael, Rotsnik. FM-T 74.650.1. A vallási megoszlásból következik, hogy az ortodoxok lélekszámának csökkenésével a szerb kereskedők és szőlőtermelők száma is csökkent, a katolikusok lélekszámának növekedése a németek és magyarok számának emelkedését mutatja, mely foglalkozási ágakon belüli változást eredményezett. Míg a szerbeknél, görögöknél a kereskedelem és szőlőmüvelés volt a legjövedelmezőbb, a többségbe került németek közül a malom- és mészárosmesterek voltak a vagyonosabbak, akik szőlőtermesztés mellett gazdálkodással és állattartással is foglalkoztak. A szőlő pusztulása után a lankás domboldalakat legtöbbször legelőként vagy gyümölcsösként hasznosították és a szántók területe megnövekedett. A határban 1895-re végbement változás művelési ágak szerint: szántó 2823 hold kert 64 hold rét 228 hold beültetett szőlő 80 hold kiirtott szőlő 89 hold legelő 1118 hold erdő 2174 hold nádas 7 hold nem termő 657 hold Összesen: 7230 hold A 19. század végére a lakosság etnikai és vallási összetétele teljesen átalakult. A megoszlás 1900-ban a számok tükrében: magyar 1857 katolikus 3622 német 1128 görög kat. 9 szerb 600 ortodox 613 szlovák 859 református 226 dalmát 375 evangélikus 127 horvát 8 unitárius 4 oláh 2 zsidó 221 Összesen: 4822 4822 A város belterülete - az 1808-as belterületi térkép és az 1887-ben készült kataszteri térkép összehasonlítása alapján - a 19. század elejére kialakult és a 19. század végére nem változott. 1887-ben a telkek helyrajzi számot kaptak, melyet a városházával kezdtek számozni l-es számmal. A lakóházak, épületek alaprajzát, elhelyezkedését is jelölték. Az utcahálózat és a belterületi határok azonosnak tekinthetők (30. kép). A város képviselő-testülete 1894-ben határozatot hozott: „... a házaknak számokkal felszerelése és az utczáknak elnevezése s táblákkal való ellátása szükségesnek Ítéltetvén, ezen ügynek elintézésével a polgármester úr elnöklete alatt működő küldöttség bizatik meg - tagokul a városi tanács tiszti ügyészén kívül Száva Antal, Pózna Mihály, Schartner Ferenc, Weisz Márk és Básits Péter képviselő urak neveztetnek ki."

111 Összegzés Szentendre településtörténetének összegzése kapcsán megállapítható, hogy jogállásában nem egy kiváltságlevéllel emelkedett a városok sorába, hanem végigjárta a legtöbb magyar település fejlődésének útját. A 10. század végétől - szálláshely, villa, possesio, villa regalis - a különböző fejlődési fokozatok után a 15. század közepétől oppidum privilegiatum kiváltságos mezőváros rangra emelkedett. A városrendezési törvény után 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult. Helyének kiválasztását a geográfiai tényezők, főleg a vizek - a Duna és a patakok határozták meg. A Duna vonalát észak-déli irányban követő és kelet-nyugati irányban haladó főútvonalak mentén laza települési szerkezettel, sűrűbb beépítéssel a piac tér, templom körül és a fő utak Fő térhez közel eső szakaszán, a késő középkorra