Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

25. kép. A Szerb Privilégiális Szentendrei Kereskedő Társaság emlékkeresztje (1763.), és kereskedőházak a Fő téren. Háttérben a Péter-Pál templom tornya. (Archív fotó 1875-ből.) ről hozzá csatlakozó emigránsokkal. Közös származási helyük nem lévén, róluk mint menekültekről kapta ez a városrész az ízbeg, azaz menedékhely nevet. Kezdetben szerb püspökök is Izbégen laktak, ezért a város 1783-as térképén „Püspöki" néven tüntették fel

105 (27. kép). A település az út és a patak között alakult ki szalagtelkeken. Majd a teleksor egyik és másik végén kezdtek a telkek felkúszni a domboldalra és a meredekség miatt ugyanúgy halmosodni kezdett, mint bent a városban. Temploma 1738ban épült a „Szent Lélek" tiszteletére szentelték. 26. kép. Városkép dalmát rendszerű ajtókkal. Arányi Lajos rajza 1876. In: Voit Pál 1958. 60. 72. kép