Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

24. kép. Paprika Péter bíró háza. (XVIII. század közepe.) In: Foerk Ernő 1927. 47. központja, mely bizonyos értelemben kitágult a három útvonal irányába, mintegy megnyújtotta a teret, összeköttetést teremtve a közigazgatási központ, a városháza felé. 1737-ben így írták: „A piacon van sok kereskedés és ipari üzlet sürü sorban ... "

l02 A piactér „area oppidana" fallal volt bekerítve. Az 1806-os tűzvész óta csak deszkafallal volt kerítve, 1808-ban ismét fallal vették körül

103 (25. kép). A téren a gazdag görög, macedón, cincár és szerb kereskedőcsaládok szilárd és biztos bolt- és raktárhelyiségeket emeltek. Itt épültek a 18. században a város karakterét meghatározó kereskedőházak. A behatárolt beépítés zártabb, tömörebb és a szűk terület miatt vertikálisan terjeszkedett. A boltok felett a lakásokat, a tetőtérben és a pincében a raktárakat helyezték el. Vakolat- és falkutatás során a Fő téren több késő barokk, ún. „dalmát rendszerű" üzletajtó, illetőleg üzletablak került elő.

104 (26. kép). Pozserovacska városrész. A szerémségi Pozserovácból szinte az egész falu szerb lakossága elmenekült és a Bükkös-patakon túl a Paprikabíró utca déli oldala - a Római sánc utca-Bocskai utca-Bolgár utca, valamint a Kossuth Lajos utca két oldala, a Kertész utcától vissza a patakig behatárolt területen helyezkedtek el. Temploma 1759-63 között épült, tornya 1749ben készül el, „Mihály és Gábriel arkangyalok" tiszteletére. Temetője a Római sánc utcában volt (mai Szakmunkásképző Iskola helyén). Opavacska városrész. Az Opovácról származó szerbek negyede, a másik fő útvonal a mai Rákóczi Ferenc utca két oldala, Pátriárka utca nyugati oldala, Arany János utca nyugati oldala, a Bükkös-patak és a Szőlő utca által határolt területen. Temploma 1746-ban épült, tornya 1777ben készült el. „Szent Miklós" tiszteletére szentelték. Plébániája a templomkertben van. Temetője az akkori városszélen (kb. a Ferences Gimnázium helyén) volt. 1873-as térkép szerint még működött. Izbég városrész. A Rákóczi Ferenc utca folytatásában, a Szentlászlói út és a Bükkös-patak mentén puszta területen telepedett le Arsenije Carnojevic pátriárka a Balkán különböző helyei-