Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

20. kép. Dalmát szőlősgazdák zászlója 1921., Szent Orbán. A koronás magyar címer alatt a szőlőmüvelés szerszámai (GÁSPÁR Mihály felvétele 1976) 1777-ben iskolává alakították, 1800-ban leégett, ekkor kapta mai formáját és lakóház lett (19. kép). A Templom-hegytől északra a Szamár-hegy volt a dalmátok negyede. Mint ismertettük, már a 16. században is voltak itt dalmát menekültek, akik minden bizonnyal itt laktak, mert ez a terület az akkori városon kívül volt. A 17. század végén újabb csoport jött Benkovác és Kiissza környékéről, ahogy Benkovác katolikus plébániájának krónikájában feljegyezték „...őseik után Szentendrére mentek ..." „Az elődök közül néhányan átvészelték a török időket, ahogy a Kamarának írták: „Mi kevesen katolikusok akik itt maradtunk, míg némelyek máshová mentek A dalmátok templomot nem építettek, mert katolikusok lévén az ősi egyházat használták és a Templom-hegyet nevezték el eredetük helyéről KI is száriak (20. kép). A Ráby térről a Szamár-hegy gerincén vezet keresztül a Bartók Béla út a Dézsma utcáig, a Szamár-hegy határáig. Belőle ágazik el az Angyal utca és az Iskola utca. A két utca között teleksor húzódik, ahol a házak egy szakaszon egymásnak háttal, homlokzattal egyik vagy másik utca felé helyezkednek el. A hegy gerincétől nyu21. kép. A Szamár-hegy keleti oldala a fűrészmalommal. Vargha László rajza 1927. MNÉGY-F. 10 678 (DEIM Péter reprodukciója 1994) gat- és keleti oldalon, a meredeken alakult ki a város legrendezetlenebb része, melyen keresztül kanyargós utcák futnak le a Dunára (21. kép). A szőlőkultúra virágzása idejéből egy-két ház maradt meg, az is több tűzvészben károsodott. A filoxéra pusztítása is éreztette hatását: A csak szőlőből élő lakosság hirtelen elszegényedett és csak kis, egy- vagy két szoba-konyhás házakat tudott építeni. Azt is - mint régen - vályogból. Az időnként földből előkerülő rózsaszín homokkőből faragott ablakprofilok, vagy kosáríves kapurészletek pedig szebb házakról árulkodnak (22. kép). Preobrazsenszka városrész a Szamár-hegy keleti oldalán, a Malom utcától a Munkácsy utca keleti házsorának telkei alatt, a Tabakos kereszttől és a Borpince utca Bogdányi utca - Rév utca, Duna-part által határolt területre települtek a Boszniából jött bosnyákok és szerbek. A Bogdányi utcában építették fel templomukat, Preobrazsenszka az Úr Színeváltozása tiszteletére. A templom mellett épült a plébánia, a városrész temetőjéről nincs információ.