Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

10. kép. Katolikus plébániatemplom, középkori templom és középkori lakóház alaprajza. MRT 7. 271. 29. kép A katolikus plébánia 1732-ben készített canonica visitatiojában, a következőket jegyezték fel. A plébánia épülete a templom alatt a völgyben (mai Népművészetek Háza) volt. Allodiuma, kertje és majorja félhold alakban követte a meredek oldalt és a kert végében (mai Alkotmány utca 4.) volt a présház és épített kőpince. A plébánia határos volt (,,... ex una parte Petrus Molczer, ex alteria via publica advicinetur ..." egyik oldalon Molczer Péter telkével, a másik oldalon a város utcájával. Az egész telek félkör alakban határos volt a templom körüli temetővel.

67 Mindezek alapján az egyházi központ a templom körül helyezkedett el. Bár a kis plébániaépület átvészelhette a török időket, az épített présház és a kőpince méretei miatt a telek hajlatában középen homlokzattal -, a Fő téren is lehetett egy nagyobb épület (korábbi plébánia), mely valószí-