Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

2. kép. Szentendre város pecsétje (1751) FM- T 74.9.1. (GAJZÁGÓ Jolán felvétele 1996) második felétől, a 19. század első feléig volt ugyanazzal az ábrázolással egy négyszögletes pecsét „ Szentendrese x Sig. : Officii. Nótárius " körirattal a jegyzői pecsét.

36 (3. kép) 3. kép. A város pecsétje 1795-ből, FM- T 74.8.1. (GAJZÁGÓ Jolán felvétele 1996) Meg kell jegyezni, hogy a mezővárosok között nem egy volt olyan, amely fokozatosan tette meg a possessio-tó\ az oppidum-ig való fejlődés útját, továbbá a mezővárosok többségének nem maradt fenn kiváltságlevele, ami arra enged következtetni, hogy nem is volt. A szabad királyi városok között pedig volt olyan, amely nem egyetlen oklevéllel emelkedett a szabad királyi városok sorába.

37 A bizonytalansághoz hozzájárul a török idők alatt végbement pusztítás, amikor az iratok pusztulása és a város dokumentumai kiváltságlevele ha volt? - nem maradt fenn. Mégis több olyan erre utaló bizonyíték van, mely arra enged következtetni, hogy jogállása civitas volt. A szabad királyi városoknak, civitasoknak, a királyi haszonélvezetek - malomtartás, vásártartás, vámszedés stb. mellett - a mezővárosoktól oppiditől megkülönböztető kiváltságuk volt, hogy fallal vették körül, ezen kívül a szabad királyi városok a 16. századtól kamarai igazgatás alatt állottak. Szentendre - mint az előzőből ismeretes 1318-tól királyi birtok volt, hajó- és szekérvámja volt és 1659-ig a Kamara igazgatása alá tartozott, mikor királyi adományozás címen magán földesúri kézbe nem került és az óbudai uradalomhoz csatolták. Itt kellett megjegyezni, hogy az óbudai uradalom másik városát Óbudát is a 16. század második felétől mindig opidum-ként emlegették annak ellenére, hogy még 1676-ban is egy „ Sigillum Civitatis Veten Budensis " feliratú pecsétet használtak, rajzában liliomos Anjou címerrel, mely még a török előtti időkből származott. Mikor új címert csináltattak, „Óbuda várossá pecséti 1697" feliratot tettek rá és nem a régi jogfolytonosságot bizonyító címert használták.

38 Szentendrén - ma - nem ismeretes a civitas jogállást bizonyító privilégium, 1732-1790 között mégis Szent-Endre Civitas feliratú bélyegzőt használtak, ami azt a feltételezést támasztja alá, hogy valamilyen ismeret akkor létezhetett a civitas jogcím használatára. 1959-ben a Kanonok utcában falmaradvány került elő. SOPRONI Sándor a habarcsot középkorinak tartotta és a falat a középkori városfallal azonosította. 1985-ben újabb falszakaszok kerültek elő, melyek korát nem sikerült megállapítani, „lehet római kor és a középkor is". TETTAMANTI Sarolta véleménye szerint „... korábbi bizonytalanságok után egyre biztosabban a római korra keltezzük."

39 Amennyiben egyértelmű és végérvényes a fal római eredete, úgy a civitas jogcím - és bélyegző - használatát nem támasztja alá.