Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREY KATALIN: Szentendre településtörténete a 19. század végéig

mely alatt már a falut a hozzá tartozó földekkel, vizekkel és egyéb hasznát értették. A 14. századtóljelölte a település belsőségét és külsőségét magába foglaló gazdasági egységet, a falut.

21 1398ban ugyancsak egy malom ajándékozásáról szóló oklevelet állítottak ki, mely „super fluvium Kékespataka in territorio regali possessionis Zenthendrew" a Kékes patakon volt, Szentendre királyi falu területén. Ekkor már possessio definíciót használtak.

22 1 45 8-ban egy szőlőrészt ajándékoztak a pilisi barátoknak „in territorio dictae regalis possessionis Szentendre situatae" Szentendre királyi faluhoz tartozó területen.

23 A falu szervezettsége, egy 1539-ben végzett birtokperből ismeretes, melyben János király utasítást adott „Zenthendredfalu hirájának és esküdtjeinek, hogy Kereszthnyh János özvegyének panasza ügyében tartson vizsgálatot s a tőle jogtalanul elvett erdőt, kaszálót 16 márka büntetés terhe alatt, mielőbb adassa vissza."

24 Szentendre lakossága a 14. század elején magyar és római katolikus volt. 1428-ban a török elől menekülő bolgárokat telepítettek Szentendrére és a településsel szemben Rosd (Szentendrei) szigetre.

25 A 16. század elején katolikus dalmátok is itt kerestek menedéket.

26 A település jogállásának változásai Oppidum " Szentendre városias jellegű település volt már a középkorban is, de városnak oppidumnak 1542ben említik először.

27 Szentendre Buda elfoglalása (1541) után Visegráddal együtt 1544-ben került török megszállás alá. A török közigazgatásban a környékbeli helységekkel együtt a budai szandzsákhoz tartozott és a budai begler bég birtoka lett. 1546-1562 közötti években összeírták a lakosok (ráják) nevét és számát és meghatározták adójukat. Szentendre falu 1546-ban 47, 1562-ben 48 adózót, Bolgár mehalla 1546-ban 23, 1562-ben 19 adózót írtak össze.

28 A török nyelvű összeírásban „Karye-i Szentendri falu"'-nak jegyezték fel. Az 1562-ben készített defterek a visegrádi náhiéhez tartozó helységek között Visegrádot és Szentendrét írták városnak, a többi környékbeli helységet falunak.

29 1632-ben a pilisi apátság és Szentendre között a lefolytatott birtokper kapcsán az iratokban Szent-Endre város meghatározást írtak.

30 1659ben a még török uralma alatt lévő helységek közül Óbuda, Szentendre, Tótfalu, Bogdán, Tök, Budakeszi lakott településeket I. Lipót adományozás címén gróf Zichy István győri főkapitánynak adta át.

31 Buda visszafoglalását több alkalommal megkísérelték az egyesített seregek. 1684-ben Szentendrénél vívtak nagy csatát, melyet ugyan egyik fél sem nyert meg és a török visszavonult Buda alá, de ezután a város már nem került török kézre.

32 A török bosszújától tartva 1688-1691 között a Balkánról különböző népcsoportok menekültek Magyarországra és többen települtek Szentendrére is. A 17. század végén, a 18. század elején a Buda környékére telepített németek, valamint a pilisi falvakba telepített szlovákok közül, a 18. század elejétől mind többen települtek át Szentendrére. Zichy István mint földesúr 1700. január l-jén Szentendre területének használatát bérbe adta a város római katolikus és ortodox lakosainak. A szerződés megkötése után megszervezték a város igazgatását is. 1733-ig 1 katolikus és 3 ortodox gazdag - polgár, mint bíró kormányozta a várost. A vallási különbözőségek nagy ellentéteket eredményeztek, ezért a földesúr utasításba adta, hogy 1738. január 1-től a bíróval együtt 13 esküdtet válasszon a város, kik közül négynek katolikusnak, kilencnek ortodoxnak kellett lenni. Ezek közül három évig ortodox, egy évig katolikus bírót választottak.

33 „ Oppidum—Civitas " A hivatalos iratokban a török hódoltság után változatlanul mezővárosnak nevezik Szentendrét. 1696-ban összeírták a családfőket és a névjegyzékben így tüntetik fel „Szent Andrée ein Markt liegt der seits der Donau in Pilischer Comitat ,.."

34 Az 1738. január 4-én Zichy Miklós, Grassalkovich Antal kamaraelnök és Tribeisz Ferenc főszolgabíró jelenlétében megtartott úriszék, utasítást adott ki „Instructio pro Magistratu Oppidi Szent-Endre " számára.

35 Éppen ezért meglepő, hogy a város első - ismert pecsétjének körirata „Sancti Andre Civitas". A pecséten kiadási évszám nincs, és 1732-1766-ig volt használatban. Az ovális alakú, gyöngysor és vonal keretben a köriraton belül jobb lábával zászlót tartó húsvéti bárány ábrázolás van. 1751-től főbírói kispecsétként használták. Ekkor adták ki a főbírói nagypecsétet, melyen az ábrázolás az előzővel azonos, körirata ,, Sancti Andre Civitas 1.7.5.1." (3. kép). A pecsét 175l-l790-ig volt használatban. A 18. század