Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

JEGYZETEK ÉS IRODALOM 1. I . MANNINEN: Die Sachkultur Estlands, II. Tartu 1933 (Észtország tárgyi kultúrája). 2. G. RANK: Saaremaa taluehitised. Tartu 1939 (Pa­rasztgazdaságok Saaremaa szigetén). 3. J. SÁRON: Muuseumi rajamise rasked aastad. — Eesti Vabaohumuuseum. Ideest tegudeni. Tallinn 1996, lk. 22. (A múzeumkezdés nehéz évei - Észt Szabadtéri Múzeum. A gondolattól a megvalósítá­sig) 4. A szerző többet írt az észt háztípusok és település­együttesek kiállításáról az Észt Szabadtéri Múzeum­ban az „Estnisches Freilichtmuseum als eine Widerspiegelung der Geschichte und volkstümlichen Baukunst Estlands" c. cikkében: „Acta scansenolociga", Sanok 1995. 5. A független Észt Köztársaság 1919-es földreformja törvénye szerint a birtokokat felosztották az észt függetlenségi háború veteránjai, földnélküli parasz­tok és nagycsaládok között. Ennek eredményeként 55 000, a földeken szétszórva telepített új háztartás keletkezett. 6. A svéd halászok, fókavadászok és parasztok betele­pülése Észtországba a 14. században kezdődött. 7. Az észtországi svéd falvak felmérését az Észt Művé­szeti Akadémia diákjaival együtt végzik kutatónk, Juta HOLST felügyelete alatt. 8. A kiállított épületeket huliganizmusból és politikai okok (a nemzeti értékek megsemmisítése) miatt gyújtották fel 1963-ban, 1967-ben, 1978-ban, 1984­ben, 1987-ben, 1988-ban, 1991-ben. 9. A témáról publikált beszámoló: M. LANG: About replica of historic buildings in the Estonian Open Air Museum. - Preservation systems for wooden buildings. Replicas of historic buildings in open air museums. Report on the second conferece of the study group of the Association of European Open Air Museums in September 23-to 25, 1994, p. 96-97 (Az Észt Szabadtéri Múzeum történelmi épületeinek replikái. - Faépületek állagmegóvási rendszerei. Szabadtéri múzeumokban található történelmi épü­letek replikái. Beszámoló az Európai Szabadtéri Múzeumok Egyesülete tanulmányi csoportjának második konferenciájáról 1994 szept. 23.-25., p. 96-97. 10. 1963-ban két nyugat-észtországi tároló égett le. Mi­vel ilyen épületek még nagyon elterjedtek a vidéken, lehetséges volt ezeket új, eredeti építményekkel he­lyettesíteni. ILA Kolga gazdaság 1987-ben felgyújtott kombinált ólas-kamrás háza Hiiumaa szigetről volt az utolsó ilyen épület, mely alkalmas volt áttelepítésre egy kis szigetről. 12. A KGB titkos utasítására több, mint 20 000 ártatlan embert, többnyire nőt és gyereket deportáltak Szibé­riába egyetlen éjszaka alatt. Az emberrablók váratla­nul törtek a családokra, 1-2 órát hagytak csomago­lásra. A szovjet katonák behatolása okozta zűrzavar­ban és kétségbeesésben a megfélemlített emberek sokszor azt vitték magukkal, ami a kezük ügyébe ke­rült. A Kutsari ház belsejét úgy alakították ki, ahogy arra a deportáltak emlékeztek és a vagyonukat jegy­ző listák segítségével. A kiállítás alkotója a kutató Hanno TALVING. 13. A projekt felelősei: Juta SÁRON és Merike LANG (építészeti tanulmányok), Hanno TALVING (a pa­rasztgazdaság krónikája) és Auke HEIDMETS (a néprajzi tárgyak bemutatása). 14. Az Észt Szabadtéri Múzeum két pedagógusa, Christina LÄÄN és TRIIN Siiner jelenleg disszertá­ciójukat készítik a Gyerekek Múzeumának munka­módszertanáról és elveiről. 15. A kiállítás rendezői Marét TAMJÄRV és Hanno TALVING. A kiállítást az észt muzeológia évi díjá­val jutalmazták. 16. „Tigrisugrás" a neve annak a computerizációs és modern technológia alkalmazási programnak, amit a Művelődésügyi Minisztérium indított az észt isko­lákban. A kampányt sokan helytelenítették, mert a computerek vásárlására szánt összegeket gyakran a leromlott iskolaépületek felújítására használták.

Next

/
Thumbnails
Contents