Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

14. kép. A Gyerekek Múzeumának osztályterme a Szent-Katalin napi (nov. 25.) szokásokról szóló kiállítással urna" nevü projektet megvalósították 1994-ben. Példánkat ma már követi az Észt Szépművészeti Múzeum és az Észt Nemzeti Múzeum is. Az Észt Szabadtéri Múzeumban a Gyerekek Múzeumát a múzeumokban zajló általános kulturális és nevelési célkitűzések egyikének tekinthetjük. Foglalkozik alapos bevezetéssel a népi kultúrába, a történelem és országismeret iskolai programjának javításával, a múzeum és a múzeumi szakma népszerűsítésével és ezáltal a múzeumlátogató oktatásával.

14 A különböző korosztályok, a rokkantak, és a különböző nemzetiségek (észt és orosz nyelvet használnak) gyerekei számára egész évben programokat kínálnak nemcsak a kiállításon, hanem egy célnak megfelelően berendezett modern osztályteremben is. A tevékenységek célja ösztönzés a látogatások folytatására, de más tevékenységeket végeznek, mint a szakkörökben. Az előadáson az egész osztály részt vesz és a tanítás a tanárok egyetértésével és szoros együttműködésével zajlik. A történelmi témákba való elméleti bevezetés együtt jár a képzőművészeti tanulmányok módszertanával, szerepjátékkal és sporttal. A múzeumi tanítás célja nem a tények megtaníttatása, sem kézügyesség begyakoroltatása, hanem az olyan munkamódszer elsajátíttatása, ami megfelel az egyén képességeinek, fejleszti a gyerekek gondolkodási és megértési készségét, és ezáltal az önálló gondolkodását. A tanításhoz könyveket, információs lapokat, szükséges tárgyakat és ruhákat e célra késztettek és gyűjtöttek az oktatók. A múzeum dolgozóinak nagy része részt vesz nagyobb programokban (paraszti élet tavasszal és ősszel), melyeket az oktatók forgatókönyve alapján dolgoztak ki. A gyerekekkel és szüleikkel együtt tapasztalják meg a mosás, 15. kép. Oktatás a Gyerekek Múzeumának osztálytermében krumpliültetés és kiásás, gabonaszárítás, cséplés és rostálás munkálatait. A jövő Gyerekek Múzeumának nagy álma egy eredeti iskola áttelepítése, hogy autentikus környezetben taníthassunk. Az iskola sorsa sajnos a sponzorokkal kezdett tárgyalások kimenetelétől függ. Az állami támogatás közömbös a projekt iránt és elképzelhető, hogy az iskolaépületet lebontják, habár a múzeum már évekkel ezelőtt megvette. Valószínűleg ugyanez lesz a sorsa a múzeum másik nagy álmának, a falusi klubháznak és a benne tervezett irodalmi eseményeknek. Ma a paraszti élet klasszikus színpadi ábrázolásait hivatásos színészek játsszák el valamelyik parasztportán, ami egyben az előadás kulisszája, így a modern néző, aki nem falusi környezetben nőtt fel, közelebb kerül a témához. Ez az oka, hogy az Észt Szabadtéri Múzeum nem szeretné feladni ezeket a kevésbé muzeológiai tevékenységeket. A nagy kereslet miatt a piros betűs naptári ünnepek - húshagyó kedd, húsvét, Szent Iván-éj, karácsony - a közönség számára nagy események napjaivá váltak. Az első három ünnep inkább szórakoztató programokat nyújt, ahol történelmi és jelenkori elemek keverednek, míg a „Karácsonyi falu" nevű karácsonyi program más. Először 1997-ben rendezték meg egy hónapon keresztül. A múlt év november-decemberében Észtországot is megszállta a karácsony és Törpeország őrülete a finn Rovaniemi hasonló eseményeinek példáján. Gigantikus üzleti projektek változtatták a régi, nyugodt családi ünnepet hasznot hozó üzleti erőfeszítéssé. Az Észt Szabadtéri Múzeum úgy döntött, hogy programmal kapcsolódik be: A történelem is van olyan érdekes, mint egy mesei A gyerekek kétórás vezeté-