Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

12. kép. A Sassi-Jaani gazdaság új építészeti kiállítása 13. kép. A tűzoltóállomás belsője bábuval farm kombinált ólját és kamráit, amelyeket 1987ben tűz pusztított el. Természetesen az állatok tartásának költségei, valamint megfelelő gondozók alkalmazása a fővárosban sajátságos problémát jelentenek. Az Észt Szabadtéri Múzeum kiállításának értelmezési elveit röviden a következőképpen lehet összefoglalni: 1) A megfelelő korszakra jellemző életkörülményeket vagy helyzeteket ábrázoló statikus belsők, ahol a látogató a saját fantáziája segítségével gondolkodhat el a kiállításról. 2) Aktív teremőrök, „vendéglátók", akik mesélnek a látogatóknak azokban a parasztházakban, ahol nagyobb témakört dolgoztak fel. 3) Kézműves-bemutatók és mindennapi tevékenységek magyarázattal és lehetőséggel, hogy a látogató is bekapcsolódhasson. 4) Egy konkrét gazdaság története, krónikája (a háznép élettörténeteivel) vitrinkiállítás formájában az egyik mellékhelyiségben, vagy tematikus ház belső kialakítása. 5) Valamilyen esemény hangsúlyozása, elmagyarázása technikai eszközökkel (képpel, hanggal) vagy életnagyságú bábukkal. 6) Háziállatok tartása e célra rekonstruált ólakban. 7) Parasztgazdaságok kertészetének bemutatása, amely eddig elhanyagolt volt. 8) Rövid bevezető előadás a népi építészet alapismereteibe, hogy ismertté tegyük a szabadtéri múzeumnak, mint építészeti múzeumnak a sajátosságait. Ezeknek a terveknek a teljes megvalósításával (tekintettel a pillanatnyi anyagi helyzetre, sajnos, a leírt program nagy része az álmok világába tartozik) elkerülhető lenne a kiállítás egyforma értelmezhetősége, ami a nagy központi múzeumokat fenyegeti. Semmilyen körülmények között sem szeretnénk a múzeumot koncepciótlanul, bármilyen áron „előre" tenni, mint ahogy a látogatókra ráerőszakolni sem szeretnénk az ismereteket. Ugyanakkor kell, hogy legyen elég lehetőség a múzeumban megőrzött tudásanyag maximális továbbadására. A múzeumi munka egyik területe a folyamatos kiállítás tervezése és érthetővé tétele a közönség széles rétege számára. Relatíve új tendencia az észt muzeológiában a múzeumi oktatás, vagyis a múzeum által kezdeményezett, bizonyos célcsoportokra irányuló tevékenységek. Az Észt Szabadtéri Múzeum volt az első, ahol a „Gyerekek Múze-