Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

MERIKE LANG: Észt Szabadtéri Múzeum. Alapkoncepció és a fejlődés jelenlegi tendenciái

9. kép. A Kutsari-ház első szobájának régi berendezése (19. század vége) 10. kép. A Kutsari-ház első szobájának új berendezése (1949) 11. kép. A Kutsari-ház hátsó szobájának új berendezése (1949) ennek a kiállításnak jogosságáról minden tekintetben. Elértük a muzeológiai szempontból legjobb eredményt: a látogató nem megy tovább anélkül, hogy ne fejezné ki véleményét. Egy másik értelmezési probléma merült fel a Sassi-Jaani gazdaság rekonstruálása közben, mely 1993-ban fejeződött be. A tűz előtt esküvőt jelentettünk meg a pajta-lakóházban. Először ugyanezt a kiállítást restauráltuk a helyreállított épületben. De mégis, a gazdagon terített vendégváró hosszú asztal - a friss faillatú, nagy, sötét szobában - közömbösen hagyta a látogatókat. A nagyszerű épület szerkezetét és az észtországi pajta-ház egyedülálló jellegét nem vette észre a mindennapi látogató, egyrészt ismereteinek hiánya miatt, másrészt, mert csak a belső kiállítást próbálták értelmezni. Szomorúan tapasztaltuk, hogy míg a szabadtéri múzeum belső terében képzeletbeli embert és életformát kerestek, nem érdekelte őket, hogy mit alkotott az ember és hogy mi határozta meg ezt az életmódot. Mivel a Sassi-Jaani épületekben nagyszerű életnagyságú modelleket mutattunk be, úgy döntöttünk, hogy használjuk is őket. Most a látogató részt vehet egy rövid „tanfolyamon" az észtországi népi építészetről, rajzok és rövid szövegmagyarázatok segítségével, míg minden figyelemre méltó építészeti elemet villanyvilágítás emel ki. Hamarosan a parasztházról szóló történettettel egészítik ki a pajta-ház szobáját. A kiállított népi tárgyakhoz késztett bevezetést a tárolókban fogják bemutatni, így a Sassi-Jaani gazdaságot a szabadtéri múzeum összes kiállításához alkotott oktató-bevezető objektummá fogják átalakítani. A látogatók reakciójának megfigyelése ott helyben és véleményük meghallgatása élénk érdeklődésre engedett következtetni a projekt iránt.

13 A modern muzeológia területeire jellemző még a kiállítások elevenné tétele, hagyományos falusi tevékenységek és munkamódszerek bemutatóival és a háziállatok tartása. Az Észt Szabadtéri Múzeum meglévő kiállítóépületeit azzal a koncepcióval hozták létre, hogy csak olyan kézműves-bemutatókat tartanak (szövés, fafaragás, kosárfonás stb.), amelyek nem ártanak az épületek állagának, tartósságának. A sütés-főzést és az állattartást eredeti ólakban kizárták az épületek biztonságának és megóvásának érdekében. A jelenlegi nagymértékű javítások végzésekor azonban tervezzük ezen tevékenységek környezetének a kialakítását is. A főzés megköveteli a tüzelőrendszerek biztonságát és megbízhatóságát és a bemutatók számának korlátozását. Az állattartásra vonatkozóan a múzeumnak továbbra is szilárd meggyőződése, hogy az állatokat nem szabad az eredeti ólakban (többnyire gerendaépületek) tartani. Erre a problémára csak rekonstrukció lehet a megoldás. E célra, reméljük, hogy rekonstruálni tudjuk a Hiiumaa szigeti Kolga