Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

KLAMÁR ZOLTÁN: Az észak-bácskai Tisza-vidék népi építészete

Klamár Zoltán AZ ÉSZAK-BÁCSKAI TISZA-VIDÉK NÉPI ÉPÍTÉSZETE A címben foglalt földrajzi név némi magyarázatra szorul, ugyanis új, és nem honos a népi nyelvhasználatban. Amikor az észak-bácskai Tisza-vidékről, mint földrajzi fogalomról beszélünk, voltaképpen a trianoni országhatártól Zenta község határáig terjedő kistájra gondolunk, melyet Keletről a Tisza, Nyugatról pedig a Telecskai-dombok határolnak. Ennek a közigazgatási egységnek a hivatalos neve Kanizsa község. E vidék települései, egy kivételével mind Bács megyéhez tartoztak, egyedül Horgos volt Csongrád megyei falu. A kistáj népi építő kultúráját reprezentáló lakó- és gazdasági épületek szervesen illeszkednek a közép-magyar vagy alföldi házvidékként definiált területbe. Az egységes tömbben élő magyarság az 1970-es évektől vetkőzi le hagyományos építőkultúráját. Mára eltűnőben vannak az egységes utcaképek. Főként a lakóház az, ami elszenvedi a változásokat. A közigazgatási egység lakossága tizenhárom településen él: Kanizsa 11 541, Horgos 7201, Oromhegyes 2028, Kispiac 2144, Martonos 2423, Orom 1912, Adorján 1158, Völgyes 367, Velebit 361, Újfalu 336, Zimonjic 282, Tóthfalu 765 lelket számlál az 199l-es népszámlálási adatok szerint.

1 A legmagyarabb község a kanizsai, hiszen 30 668 lakosának 87,6%-a magyar, 6,2% szerb, 2,4% jugoszláv, 1,1% cigány és 2,7 % egyéb. Vannak olyan települések, mint pl. Orom, ahol a magyarok 93,8%-át adják a falu lakosságának. Velebiten, a telepes faluban 18,3%, míg Zimonjicon a másik telepes faluban 56,0% a magyarok aránya. Érdekes, hogy a falualapító lakosság a múltban is a mai települések közvetlen környékét találta alkalmasnak a megtelepedésre, és talán nem a véletlen játéka, hogy az Árpád-kor végén szintén tizenhárom faluról tesznek említést a korabeli források. A táj falurendszere a 10-15. században fejlődik ki, szerves részeként a középkori magyar településhálózatnak. A fejlődési folyamat a 16. században akad meg, ugyanis ekkor jelenik meg a vidéken a török, és 1526 őszén felégeti Kanizsát és környékét.

2 Ezekben az években pusztul el Árpád-kori településhálózatunk. A hódoltság alatt egyes falvak újratelepülnek, lakosságuk azonban kicserélődik, a magyarok helyébe esetenként délszláv, szerb népesség lép.

3 A 18. századi népmozgás eredményeképpen még tarkább lesz a vidék etnikai képe, a Felvidékről tótok, ruszinok, Erdélyből oláhok, a német területekről svábok költöznek Bácskába, Délről pedig szerb határőrök. A 19. században megszűnik az észak-déli népmozgás, és megyén belül bocsátanak ki lakosságot a túlnépesedett falvak, mezővárosok. így jön létre Adorján, a Kanizsához csatolt pusztán létesült szőlőbeli tanyákból, melyek bizonyos időintervallumban a tartozék-település korszakát élték, és helyben tartották a kanizsai népfölösleget.

4 Oromhegyes a szabadságharc után települ és egy birtokeladásnak köszönheti létrejöttét.

5 Kispiac is belső népmozgás eredményeképpen jön létre a martonosi magyarság első kirajzásakor, 1770 végén.

6 Kishomok tanyás település házai 1892-ben épülnek 2-5 holdnyi parcellákon. A lakosság Martonosról, Kanizsáról és Szegedről érkezik. Ennek emléke elevenen él az ott élők körében. Adatközlőim közül nem egy még a származás pontos helyét is tudja. Orom és Völgyes faluvá fejlődésének a vidéken kiépülő vasúthálózat, a SzabadkaZenta szárnyvonal adott döntő lökést.

7 Az állomások és megállók körül fokozatosan besürüsödtek a tanyák és apró falvakká fejlődtek. Tóthfalu már a 20. század első évtizedeiben jön létre, Tóth József kanizsai földbirtokos birtokközpontja mellett. A nagygazda béreseinek és a vidék nincstelenjeinek házhelyeket oszt, majd templomot építtet.

8 Ezzel az utolsóként létrejött településsel gyakorlatilag lezárul a vidék magyarságának faluszervező tevékenysége. Az első világháború végén az új országhatárok elvágják a kistáj népét Szegedtől, a politikai és gazdasági központtól. 1920 után két új település jön létre Kanizsa határában: Vojvoda Zimonjic hercegovinai és Velebit likai szerbekkel népesül be. A második