Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

FÜGGELÉK

Borsa-patakig húzódó déli nyúlványán (6. kép II.), - Kide határában pedig a Hathold és Szénafű nevű területek érintkezésénél voltak (6. kép III.). Őskori cserepek szétszórva a római település területéről is előkerültek (6. kép IV). E feltárások fiatalabb kőkori, kő-rézkori és bronzkori telepek emlékeit hozták felszínre. Edénycserepek nagy tömege, kőszerszámok, tűzhelynyomok stb. kerültek elő. - E telepek a terület mozgalmas őskori életéről tanúskodnak, s a Borsavölgy - magyarság megjelenése előtti - településtörténetének tisztázásához szolgáltak becses adatokat. (Lásd dr. PÁRDUCZ M. jelentését). A kidéi völgy torkolatában fekvő római emlékek feltárását dr. SZÉKELY Zoltánnal együtt végeztem el (6. kép IV). Az ásatás egy kőfallal bekerített magánvillát hozott felszínre, melléképületekkel együtt. A leletek között az edénycserepeken kívül feliratos fogadalmi kő, hamvasztásos urnasírok, vastárgyak stb. vannak, mindezek mellett - a villa belsejében feltárt padló alatti légfűtéses berendezés bizonyítja, hogy a római civilizáció a provinciákban nemcsak a városokban, hanem a vidékekre kisugározva is éreztette hatását. (Lásd dr. SZÉKELY Z. jelentését) - A település élete, a leletek tanúsága szerint, a Kr. u. II. századra s a III. század elejére terjedt. Ez az ásatás tehát újabb értékes láncszemet szolgáltatott ahhoz az adatsorozathoz, mely azt bizonyítja, hogy Dacia katonai kiürítésével egyidejűleg a római polgári élet is megszűnik Erdélyben. A római ásatással párhuzamosan Kide határában egy lapos kőtömböt is körülástam, mely a Biszó nevű hegy meredek oldalának tövében, egy kis horpadásban fekszik (6. kép V). A kőtömbön a múlt évi terepbejáráskor vésett mélyedéseket figyeltem meg. A kideiek ma „rozsnyicának" hívják. A kő felső részén 25 vésett, homorú bemélyítés van, melyek átmérője 50-80 cm között váltakozik (7. kép). A vésőnyomok a bemélyítések felületén határozottan megállapíthatók. A kőtömb mellől kevés jellegzetesség nélküli őskori cserép került elő. - Rendeltetése a tudományos feldolgozás során fog eldőlni. Az ásatásokon más meghívott szakemberek is részt vettek: A Magyar Nemzeti Múzeummal fennálló kapcsolatot dr. BOTTYÁN Árpád múzeumi gyakornok néhány napos részvétele mélyítette tovább. Ibrahim KAFESOGLU török régész a Kolozsvárfőtéri ásatás után rövid ideig az itt folyó munkában is részt vett, főleg az ásatástechnika elsajátítása végett. Meghívása a kialakulóban lévő magyar-török kapcsolatok elmélyítését is szolgálta. Az ez évre tervbe vett bádoki középkori temetőt nem áshattam meg, mert a részben a fenti kutatások előtt, részben azokkal párhuzamosan folyó Kolozsvár főtéri ásatáson is részt vettem. Kolozsvár, 1943. december 14. Méri István JELENTÉS az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából 1943. augusztus 24-szeptember 3. között végzett ásatásokról Az ásatások helye: 1. ) Csomafája község területe (a ref. templom környéke). 2. ) Csomafájával szemben a Borsa-patak bal partját kísérő vonulat. 3. ) A Kidei-patak bal partján lévő, ún. Domborhegy lába, Csomafájával szemben. 4. ) A Kidei-patak jobb partját kísérő vonulat, a Csomafája és Kide községek közötti út közepe táján. Az ásatások eredménye: ad. 1.) Meghúztunk öt kutatóárkot, amelyek közül az 1-3. elsősorban bronzkori cserépanyagot és őskori tűzhelyet eredményezett. Elvétve középkori cserepek is kerültek elő. A 4. árokban középkori cserepek és sír, az 5.-ben középkori falmaradványok és emberi csontvázrészek voltak. ad. 2.) Meghúztunk 9 kutatóárkot, amelyek közül a 6-9. árkok semmiféle régészeti anyagot nem adtak, a többi (különösen a 2.) kő- és rézkori kultúrához tartozó kerámiát adott. A kultúrréteg vastagsága átlag 60 cm. ad. 3.) A római kori villa keresésekor húzott próbaárok őskori cserepeket adott. ad. 4.) Tulajdonképpen két, egymástól patakmeder által elválasztott terület. A patakmeder jobb partján, az ún. Szénafű területén két kutatóárkot húztunk, amelyek közül az elsőben bronzkori, de nagyobb részben a fiatalabb kőkori Kőrös kultúra cserepei kerültek elő. A jelenségek 60-70 cm mélységig voltak észlelhetők. A patak bal partján, az ún. Hatholdon húzott öt árokban középkori, római kori és őskori (kora vaskori?) cserepeket találtunk. A telepet magát nem leltük. Szeged, 1943. október 9. Dr. Párducz Mihály egyetemi magántanár, adjunktus JELENTÉS az Erdélyi Tudományos Intézet 1943. évi szeptember-október havi, Csomafája községben történt római kori ásatásáról A római település a Kide-patak mellett, a Kide község felé vezető út jobb oldalán terül el, Csomafája község felső részében. A Kide-patakon túl egy emelkedő kis oldal után egy kettős terasz terül el. A teraszok fölött egy agyagos összetételű domb fekszik,