Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

FÜGGELÉK

amelyet a nép - összetétele és alakja miatt - „Dombor-hegy" név alatt ismer. Ennek a hegynek a patak felé eső része lecsúszott, s beborította az alatta elterülő, alig 20 éve szántás alatt lévő területet, amely az egykori római településhez tartozó kőkerítés északkeleti részét beborította. Ezen a helyen római nyomokra utaló lelet került elő 1911-ben, fogadalmi oltárkövek, amelyeket BUDAY Á. közöl (Dolgozatok 1911). Megállapítása szerint ezek a kövek másodlagos helyen kerültek elő, római település nyomára semmi sem utal. A beköltözött románság ennek a helynek „Pälutä" elnevezésével az egykori települést jelző, a régi magyar „palota" románosan kiejtett helynév elnevezést őrizte meg, amit az ásatás során felszínre került római villa maradványai is bizonyítanak. Az ásatást közvetlenül a Dombor-hegy alatt, Crisan Ilié földműves helyén kezdtük, egyrészt mivel akkor csak az a rész volt szabad, másrészt mivel MERI István kutatóútján ezen a helyen talált benyomott díszű edénytöredéket. Itt az épületet körülvevő északi kőkerítés fala került elő, valamint a kőkerítéshez - mint az épület hátsó falának felhasznált falhoz - csatlakozó cseréppel fedett mellékhelyiség. Az ásatás második hetében a kukoricás (Crisan Miklós földje) mellett húzott kutatóárkok felszínre hozták a kőkerítés egyik keresztfalát, amely a Dombor-hegy alatt északnyugati, majd teljesen nyugat felé, egész a Kide-patakig húzódó kőkerítés falára merőlegesen halad. Ennek a keresztfalnak, amely az első teraszon húzódik északnyugati, délnyugati irányban, vastagsága 70 cm, a kukoricásnál egy nyugati irányban induló sarka került elő, 1,57 cm hosszúságban, a többit kiszedték. A saroktól a fal megvastagszik (vastagsága 80 cm). Az első terasztól számítva a Kide-patakig, a terepnek lejtése van, a kőfalat egész a Kide-patakig követtük. Itt azonban a falnak csak az alapozása maradt meg. A kőkerítés keresztfalától északkeletre egy négyszögű épület került elő. A hosszanti fal mindkét oldalon (kelet-nyugat) 13,75 m hosszú, vastagsága 70 cm. A déli-északi rövidebb oldalak hosszúsága 7,05 m, vastagsága 70 cm. Ezt az épületet középen átvágtuk, de még terrazzó padozat nyomára sem bukkantunk. Az északi rövidebb oldal mellett, a keleti faltól számítva 4 m hosszúságban és 2 m szélességben sok agyagcső került elő, nagyrészt összetörve. A nyugati faltól számítva 3 m hosszúságban az agyagcsövek megszűntek. A keresztfaltól keleti irányban 21,30 m-re, az északi kerítésfalhoz egy mellékhelyiség csatlakozik, amelynek az alapfalait kiástuk. A nyugati oldala 8,5 m hosszú, a fal vastagsága, mint a kerítésé, 70 cm. A hosszabb oldala 18,40 cm, a 12 m hosszúságnál egy 50 cm vastag keresztfal választja el. A keleti sarok megvastagszik, itt 90 cm, a kőkerítés felé húzódó fal ismét 70 cm vastagságú. A kőkerítés egy provinciális római villa rustica-t zár körül. Ez az épület az 1911-ben talált fogadalmi oltárkövek helyétől kb. 15 m-re van. A villa egy része Crisan Ilié, a másik része id. Crisan Miklós földjén terül el. Az ásatás során meg lehetett állapítani, hogy itt 2 periódusos építkezésről van szó. A keleti falnál, a ráépítkezés nyomait mutató belső fal vonulatánál hamvasztásos urnatemetkezés nyomaira bukkantunk. Az épület déli és északi oldalán félkörös lezáródást találtunk. A lezáródástól keletre fekvő helyiségben egy római vasmécses, ennek felakasztására szolgáló horog és urnatemetkezések kerültek elő. Bronzanyag nem került elő. A kerámiaanyag a dáciai provinciális kerámia jellegzetes típusait mutatja. A déli oldalon lévő bejáratnál egy, a castrumokra jellemző, négyszögű beugró kaputornyot találtunk. A torony méretei: a keleti oldal falszélessége 70 cm, észak-déli oldalé 60 cm, a nyugatié 55 cm. Keleti oldal 2,20 cm, a nyugati oldal 2,45 cm, a déli oldal 3,55 cm, az északi 2,85. Belvilága: kelet-nyugati oldal 105 cm, a déli 2,25, az északi 2,45. Egy kicsit eltorzult rombusz alakú. A bejárattal szemben fekvő teremben a fal mellett egy fogadalmi oltárkövet találtam. Felírásos mező 34 cm, négy sorból áll. A felirat betűi: S....Ae De ESII AELIULIVSVE EX. V. S. L. M Az oltárkő 75 cm magas, 40 cm széles. Az állítója tehát az a centurio, aki a talált oltárkövek nagy részét állította. Az épület fűtőberendezéssel volt ellátva. Ennek nyomait az épületnek több részében megállapítottuk. Az oltárkő feliratának betűtípusai, valamint a Crisan Miklós által talált ezüst denarius (KOVÁCS István szerint Sept. Sev.) arra mutat, hogy a római település időpontja Kr. u. II. század vége, III. század eleje. Az ásatást MÉRI Istvánnal, az E. T I. tagjával végeztem, akinek nagyszerű meglátásai sok gyakorlati megoldás lehetőségét nyújtották számomra. Sepsiszentgyörgy, 1943. november 20. Dr. Székely Zoltán régész A kidéi Csákány család nemesi levele (1640) Mi, Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély Fejedelme, Magyarország Részeinek Ura és a Székelyek Ispánja stb. Adjuk emlékezetül ezen levelünkben, tudtára adván mindenkinek, akiket illet, hogy Mi felismertük, hogy a szegényekbe, az alacsony sorból való kiemelkedés szándékát, valamint a tudás vágyát a természet oltotta be, s azt akarjuk, hogy min-