Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

FÜGGELÉK

ző lejtője (Kenderaszó) a megyei útig - a bádoki völgyben a Borsoshegy keleti lejtője - a Bádoki-patak völgye a községtől északra - a bádoki református templom - a bádoki völgy a községtől délre a megyei útig - a Borsoshegynek a megyei út és a Borsai-patak közé eső része - a Borsai-patakon át Csomafája református templomának környéke. 8. út A kidéi völgy torkolatától nyugatra, a Biszó déli lejtője - a Borsai-patakon át a túloldalon a Szénafűnek nevezett terület, - Csomafája református temploma - a községtől délkeletre eső lejtők a borsai határig. 9. út A kidéi völgy torkolatától Borsa községig a hegyeknek déli, illetve délnyugati lejtői a megyei út felett - Borsa községen át a patak túloldalán a borsai szőlő - a Szilajhegyen (Mohankán) át a Halmok-dűlő - a Bánffy-tanyánál a patakon át a Lapát-tető és a Cseralj délnyugati lejtője Borsa községig. 10. út A kidéi völgyben a Hathold közelében a Biszó meredek oldalának tövében a „rozsnyicá"nak nevezett kőszikla. II. A felszínen megfigyelhető régészeti nyomok A talált régészeti nyomokat a csatolt térképen különböző jelölésekkel és számokkal láttam el. a) Őskori nyomok Kide községtől délre, kb. l-l Vi km-ig, a Kidei-patak jobb partján emelkedő lankás hegyoldalon fekszik a Hatholdnak nevezett terület, ahol a kidéi gazdák szántás közben sok edénycserepet találtak. (A kidéi néphit szerint a község valamikor ezen a területen feküdt.) A felszínen talált cserepek alapján, északdéli irányban, már most kb. 5-600 m hosszúságban állapíthatók meg őskori telep nyomai (1). A Hatholdtól délre, ugyanazon az oldalon, nagyobbára feltöretlen legelők vannak, így e terület felszíni átvizsgálása szinte lehetetlen volt. E területen, a Hathold déli végétől kb. 600 m-re mégis találtam a legelőnek egy kis feltört részén egy szépen kidolgozott kőeszköz(obszidián-) töredéket (2). Ez a tény azt bizonyítja, hogy az őskori telep - ha esetleg megszakításokkal is - a Hatholdtól dél felé tovább folytatódott. A Kidei-patak túloldalán, a kidéi völgy torkolatában a Dombor-hegynek nevezett agyagdomb lábánál, római kori töredékek között nagy, vastag falú őskori cserepeket is találtam, ami azt bizonyítja, hogy e területet a rómaiak előtt már az őskorban is felhasználták (3). A talált cserepekből ítélve őskori urnatemetőre gondolhatunk. A kidéi völgy torkolatától nyugatra, a Biszónak a Borsa-patak felé eső déli lejtőjén, a megyei út felett több helyen találtam őskori nyomokat (4, 5, 6). Utóbbi területtel szemben, a Borsa-patak túloldalán fekszik Csomafája község Szénafűnek nevezett legelője, melyen KABAY Sándor tanító szerint az egyik pásztor ép cserépedényeket talált. További felvilágosítást azonban ezekről nem tudott adni. (Lehetséges, hogy nem is őskoriak voltak.) A Szénafűtől keletre, már a község nyugati házai felett, a hegy lejtőjén (7) és a községtől keletre az egyik halom tetején (8) talált cserépdarab is őskori település nyomát mutatja. Csomafája ref. temploma is őskori telepen fekszik (9). A Csomafájától Bádokig húzódó Borsos-hegyen több őskori telep van. Nagy kiterjedésű őskori telep húzódik e hegynek a megyei út és a Borsa-patak közé eső legdélibb nyúlványán. Ennek keleti lejtőjén - az egyik román ember állítása szerint - két csontvázat is találtak, melyeknek, állítása szerint, még a hajuk is megvolt. Ismerve a népi elbeszélés- és stilizált emlékezési formákat, nincs kizárva, hogy mégsem ilyen új csontvázak voltak ezek (10). Valószínűleg erre a lelőhelyre vonatkozik ROSKA Márton Repertóriumának (sajtó alatt) Csomafája címszó alatti, közelebbről meg nem jelölt területről szóló adata. Ugyancsak a Borsos-hegyen, de annak már a megyei úttól északra, a bádoki völgy torkolatánál fekvő részén őskori telep van (11). Ezen a területen szántás közben - cserepek mellett - egy átfúrt kőbaltát is találtak, de eldobták. E lelőhelyet csak a kidéi és bádoki völgy közötti, azokkal párhuzamosan futó völgy, mely a megyei út felett keletre kanyarodva a bádoki völgybe torkollik, választja el az előbbi őskori teleptől. A Borsoshegyen végül Bádok községtől nyugatra találtam még cserepeket és kőpattintékokat, melyek őskori telepre vallanak (12). Erről a területről gazdag fiatalabb kőkori gyűjtemény van a kolozsvári ref. gimnáziumban, mely MAKKAI László gyűjtése és adománya (ROSKA Márton, Repertórium. Bádok címszó alatt.). Bádok község északi szélén, lenn a völgyben, egy kis forrás közelében talált edénycserép mutatja az őskori ember nyomát (13). Borsán a község északi szélén, a Kőkút lejtőjén, bővizű forrrás közelében bukkantam őskori telep nyomaira (14). A községtől délkeletre, a Cseraljnak a megyei út feletti lejtőjén talált őskori cserép szintén településre mutat (15). A kidéi és bádoki völgy közötti ma is lakatlan völgyben egyelőre semmiféle településnyomot nem találtam. A talált egyes őskori kultúrhelyek részletes bejárása, a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen volt. Ezt még gátló körülmények is akadályozták (esőzés, sáros, süppedékes talaj, feltöretlen legelők, földcsuszamlások stb.). Egyelőre tehát megelégedtem néhány edénycseréppel is, mely a település helyét nagyjából rögzítette. A talált cserepek legnagyobb része jellegzetesség nélküli, úgyhogy ezek kulturális beosztása most még igen nehéz. Annyi azonban most