Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kolozsborsa

lyére merőleges rövid talpfák végébe állították, melyek a csűr hosszanti talpfái alá nyúlnak, biztosítva ezáltal is a szerkezet stabilitását. A csűrt a koszorúgerenda felirata alapján Jovan Bodocan építtette 1920-ban. A csűr egyik fala mentén ládák sorakoznak. 375. sz., özv. Kotirla Simonne csűrje A kőfalú, állványos szerkezetű, átjárható csűr bejárati kapuja kapuszárnyak nélküli, hátsó kapunyílásában deszkakerítés maradványai láthatók. A kapuszárfákkal egy vonalban helyezkednek el a taposott szalmával fedett, meredek, magas kontyos tető terhét hordozó állványos szerkezet oszlopai (sas, sos, sulp), melyek a belső teret három részre osztják. Az oszlopokat a csűr tengelyérc merőleges, és egyik végükkel a falba befogott talpgerendákra (bival, bivaly) állították. A kapauoszlopokat és a szemöldökgerendát (girbe) ferde kötések (síik) is összekapcsolják. A szemöldökgerendákon, valamint a belső oszlopsoron végigfektetett székkoszorú gerendák (cununa) szolgálnak közbülső alátámasztásul a szarufáknak. Az oszlopok és a székkoszorú gerenda kötését ugyancsak ferde kötések erősítik. A szarufapárokat az oszlopok, illetve a székkoszorú gerenda fölött kötőgerendák (girbe), a tető felső harmadában pedig kakasülők (prinsori) kapcsolják össze. A szarufák alsó végét fiókgerendákba (cununa) csapolták. A fiókgerendák az oszlopok közti váltógerendákba (brin) vannak csapolva, másik végükkel pedig a kőfalon végigfutó koszorúgerendára támaszkodnak. A kapu feletti lekontyolt tetősík egy pontban összefutó szarufái alsó végükkel ugyancsak fiókgerendákba vannak csapolva. A fiókgerendák kinyúló végein végigfektetett dorongok tartják a szalmatetőt az eresznél. A szarufákat a hosszoldalakon vízcsendesítővel toldották meg. A csűrt Kotirla Juon építtette az 1870-es években. A szarufákat időközben fűrészelt gerendákkal cserélték ki. A tető szalmafedését az 1942-43-as ínséges esztendőben takarmány híján feletették az állatokkal. 427. sz., Bochis Gheorghe csűrje A zsilipéit boronafalú, átjárható hosszú csűr észak felé erősen lejtő terepre épült. A terepszint egyenletlenségét a kő alapfal egyenlíti ki. A csűr kapufélfái (stirgy, girbe sosi) befelé ívelődő faoszlopok, melyeket rálapolt könyökkötésekkel (prinsare) is hozzákapcsoltak a szemöldökgerendához. A bejárati kapunyíláson nincsenek kapuszárnyak, a hátsó nyílást alacsony, kétszárnyú léckapu zárja. A szalmával fedett kontyos tető szarufái (corn) a koszorúgerendába, illetve a kapuk szemöldökgerendájába vannak csapolva. A kötést szélfogók (prinsare) is erősítik. A szarufapárokat kakasülő köti össze. A vastag, súlyos szalmatető alátámasztására az eresznél külön alátámasztó rendszert alkalmaztak. A hosszfalak mentén, kívül, a falra merőleges kőalapra helyezett talpgerendákra (talpa) oszlopokat (stilgy) állítottak - egyik oldalon kettőt, a másikon hármat -, ezekre feküsznek rá a fiókgerendák, melyek a szalmatetőt alátámasztó dorongokat tartják. A talpfák a csűr talpfái alá nyúlnak, s ferde kötés (stilgy) köti össze őket a koszorúgerendával. Az épület sarkain egy-egy gerendát fektettek az egymást keresztező koszorúgerendák fölé. Ezek túlnyúló végei szolgálnak a szalmafedél alátámasztására a rövid homlokzatokon. A csűr 1889-ben épült. 473. sz., Siuc (Szűcs) Aurél csűrje A kőfalú, átjárható hosszú csűr mindkét végén hevederekkel és átlós merevítőkkel összefogott deszkakapuk vannak. A déli kapu egyik szárnyába kiskaput vágtak a gyalogos közlekedésre. A felső csonkakontyos, vízvetős, deszkaoromzatos nyeregtetőt hornyolt cseréppel fedték. A szarufák a keresztgerendákba vannak csapolva. A szarufapárokat kakasülő köti össze, s minden szarufát egy-egy ferde kötés kapcsol össze a keresztgerendával. A tetőszéket ezen kívül három, illetve hat szarufát átfogó ferde kötések is merevítik. A csűr nyugati falának középső szakaszába kukoricagórét építettek, amely kb. 40 cm-nyire nyúlik bele a csűr belsejébe. A górét alacsony kőfalra helyezett talpgerendákon nyugvó gerendaváz alkotja, melyet függőleges lécezéssel láttak el. A csűr falai vakolatlanok. Belsejében a fal mentén ládák, hombárok sorakoznak, a hátsó sarkában pedig a farakás talált védelmet. A csűr 1932-ben épült egy vici kőműves, Kallós István vezetésével, bádoki munkások közreműködésével.