Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Csomafája

A déli oldalon nyíló félköríves záródású ajtónyílás keretezése alapján reneszánsz kori. A hajó déli falán három, a szentély keleti falán egy ablak világítja meg a templomot. A mennyezetet piros keretezéssel ellátott egy­színű, zöld kazettázat borítja. A félköríves diadalívhez épült hozzá a Sipos Dávid által faragott sokszög alap­rajzú szószék, melynek három oldalát reneszánsz stí­lusban fogant, lapos faragású virágos-indás ornamen­tika, két oldalát felirat díszíti, míg egy oldala szabadon maradt. A feliratos mezők szövege a következő: „ANNO DOMINI 1745 IN NOMINE JESU AD LAU DEM JESU A EDI FI CA TUM CXXXIl SOLT 7 Vs ELMEGYÜNK MOSTAZUR HAJLÉKIHOZ HOGY MEGHAJCSUK MAGUNKAT AZ Ö LÁBÁNAK SAMOLYÁNÁL. " A hajó délnyugati sarkában mészkőből faragott sírkő rejti Csernátoni Mihály hitvesének porait. A sír fedlapjának széleit finomvonalú S-ekbőI képzett indák keretezik, amelyek a sírkő ívelt záródású végén kardot rántó koronás oroszlán alakját zárják körül. A több darabba tört, megkopott sírfedlap feliratát KABAY Bélának még sikerült kibetűznie, s vázlatraj­zot is készített róla, amely VARGHA László hagya­tékában fennmaradt: „MIHAL CSERNA .... KEDVES H... HISZEM HOGY FELTÁMASZTASZ 1721 ". KABAY Béla - a vésővezetés és a betűk jellegze­tességei alapján - e sírkövet Sipos Dávid alkotásának tartja, így ez a legkorábbi ismert munkája lenne a ki­déi kőfaragómesternek. 19 A templom felszereléséből egy aranyozott ezüst tányérnak is megörökítette a feliratát VARGHA László: „ TSOMAFAIIBUTYKA MIHÁLY SZANISZLAI SZ JULIANA: AJÁNLOTT AK ANNO. 1761. PÉLD: 21. R. 21. V.AK1 KÖVETI AZ IGAZSÁGOT ÉS AZ ADAKOZÁST NYER ÉLETET, IGAZSÁGOT ÉS TISZTESSÉGET" A templom renoválásakor freskónyomokat talál­tak, amelyre rávakoltak. Az orgonát Bereczky József adományozta. 20 A templom javításáról és a templomnak ajándéko­zott klenódiumokról a Dési Református Egyház­megye 1720-1774 között felvett vizitációs jegyző­könyvei is megemlékeznek. 21 1730-ban büntetést he­lyezett kilátásba a vizitáció, ha a templom pádimen­tuma, a harangláb és egyéb épületek nem készülnek el. 1747-ben fejeződött be a templom építése, ami fel­tehetőleg a belső asztalosmunkákat jelentette főként, ugyanis megjegyezték, hogy az asszonyok közt vita támadt az ülésrend körül. A templomi textíliákat, edényeket Bukoviczi Ádám és neje, Harsányi Borbála (1727), Bukoviczi László és neje, Csávási Mária (1727), nemz. Csomafáji László (1749), valamint Butyka Mihály és felesége, Sz. Szilágyi Julianna aján­dékozta. A cinterem máig (1996) a csomafái magyarok te­metkezőhelye, ahol a Sárközi, Szőlősi, Székely, Kabay, Butka, Bontó, Szabó, Csapó, Jakab családok tagjai nyugosznak. A kő síremlékek legrégebbike egy felirat nélküli, félig földbe süppedt kőtumba - egyik oldalán stilizált háromágú virágot, másikon kardot rántó kezet ábrázoló címerpajzzsal - talán a Butyka család egyik ősének sírját jelzi. Egy másik, nagy­méretű kőtumbán, amely mára eltűnt, KABAY Béla a Szőllősi nevet még ki tudta betűzni. 22 A síremlékek többbsége 20. századi. Fő út 152. sz., özv. Balogh Antalné telke és háza A telket az utca felé kőkerítés, az oldalhatárokon sövénykerítés határolja. A kőkerítés közepén kis- és nagykapu vezet az udvarra. Közvetlenül a kiskapu mellett, az utcához közel épült a lakóház, vele szem­ben, a kapun túl van a kút a kővályúval. A lakóház mögött egy megkezdett, de fel nem épült pince falai láthatók. Mögötte, az északnyugati telekhatár mentén egy disznóól áll, mellette a trágyadombbal. Az udvart hátul, a lakóház és a telekhatár közt istállós csűr zárja le. Az átjárható csűr kapunyílásai a nagykapuval szemben helyezkednek el. A csűr keleti oldalán van az istálló (pajta), nyugati véghomlokzatához pedig léc­falú kukoricagórét (kastély) építettek. Az istálló be­járata mellett, a telekhatárnál tyúkketrec van, mögöt­te pedig szalma- és törekeskazlak sorakoznak az ud­var végében. Az udvart töviskerítés választja el a mö­götte lévő veteményeskerttől. A kétosztatú kőház bejárati homlokzata előtt pad­ka, tőtés húzódik végig, amit az ismétlődő árvizek miatt többször újra kellett csinálni. A ház hossztengelyében mestergerenda fut végig, ez gyámolítja a szoba deszkafödémét, s tartja a pitvar hátsó része fölé boruló, boronafalú füstfogót (kat­lan). A taposott szalmával fedett kontyos tető sza­rufás-kakasülős szerkezetű. A szarufák a födémge­rendákba (folyógerenda) vannak csapolva, s ferde kötések (kikötő, foglaló) is hozzákapcsolják a koszo­rúgerendához. A pitvarnak a szobával határos hátsó sarkába ra­kott sparhelt (főzőkemence, vakkemence) épült. En-

Next

/
Thumbnails
Contents