Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)
AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Csomafája
szalmafedele furcsán aszimmetrikus: a szarufapárok ugyanis a szélfogók ellenére délkelet felé elmozdultak. A pitvart a bejárat mellett és az északkeleti homlokzaton egy-egy kis ablak világítja meg. Ajtaja mellett macskalyuk töri át a falat. A szoba utcai homlokzatán két, udvari és hátsó homlokzatán egy-egy ablak található. A pitvar (pitar, tindä) mestergerendás, ezen nyugszik a boronaszerkezetű, mindkét oldalán tapasztott szikrafogó. A szikrafogó és a ház hátsó fala közti sáv pallókkal van lepadlásolva. A pitvar elülső része a szoba felőli oldalon lepadlásolatlan, a végfal felőli oldalon deszkamennyezetes. A szobával határos hátsó sarokban hasáb alakú sütőkemence áll, két szabadon álló oldalán körülfutó padkával. A deszkamennyezetes szobában még megvan a kandalló falazott padkája, amelyre már elöl nyitott, vaslappal fedett füttő épült, mögötte csempézett kályha emelkedik, amelyből kürtő viszi a füstöt a pitvar cserénye alá. A füstlyukat a bejárat felé füstterelő kő határolja. A szoba tüzelőberendezése átmenetet képez a nyitott kandalló és a zárt rakott sparhelt, illetve kályha között. A ház külső homlokzata tapasztott és meszelt. A szobában az ajtó mögött, az udvari falnál egy ágy, mögötte földbe vert oszlopokon nyugvó lóca, a sarokban pedig egy láda követik egymást. Az utcai ablakok előtt helyezték el a padot, előtte az asztalt. A hátsó fal mentén a sarokban áll a másik ágy, előtte és mögötte lóca van. A fal melletti lóca egyik végével a kandalló tűzhelyére támaszkodik, másik végével földbe vert cövekekre. A ház korára, történetére vonatkozóan nem találunk utalást. 144., sz., Moldován János csűrje A kőfalazatú, átjárható hosszú csűr egyik végén nyitott, másik végén kétszárnyú kapu van. A szalmával fedett, magas kontyos tető a hosszoldalakon az alacsony kőfal koszorújáig ér, a rövid homlokzaton csak a csűrkapuk szemöldökgerendájáig. A tető súlyát a kőtalpazatra állított kapuoszlopokra és a velük egy vonalban elhelyezkedő belső oszloppárra épülő állványos szerkezet hordja. Az oszloppárokat összekötő kötőgerendákon nyugvó oldalszelemenek szolgálnak a szarufák közbülső alátámasztására. A szarufapárokat két-két kakasülő köti össze. A csűr 1874-ben épült. 1926-ig falai is fából voltak, akkor kőfalat húztak helyükre. Az ácsmunkát Kostec Stefán, a kőművesmunkát Ambrus Kálmán és Veress Sándor végezték. Csomafája Református templom és cinteremkapu A dombtetőn álló, középkori eredetű templomhoz és a körülötte elterülő temetőhöz a falu felől cinteremkapu, helyi nevén portikusz vezet. A tölgyfából faragott, kétszárnyú, fedeles kapu félfáit, két egymással párhuzamos rövid talpfába csapolták. A kapufélfákat 10-12 évvel a felmérés előtt mindkét oldalról ferde támaszokkal erősítették meg, a csapnyomok alapján azonban korábban is voltak alacsonyabbról induló ferdetámaszok. A küszöbgerendát lapos kövekre fektették. A kapufélfák közé helyezett, vaskapcsokkal is hozzájuk fogatott homlokgerendát kétoldalt rálapolt hónaljkötések kötik a kapufélfához. A kapunyílás és a kétrétegű, keretbetétes kapuszárnyak ezáltal a nyolcszög három oldalával záródó formát képeznek. A kapufélfákat felül a talpfákkal párhuzamos tetőtartó gerendákba csapolták. A két szerkezeti elemet mindkét oldalon csipkézett szélű hónaljkötések merevítik. A deszkával lepadolt, fazsindellyel fedett kontyos tető két sarkán gömbben végződő nyárs emelkedik. A kapufélfák megvastagodó, lábazati részét rozetta hangsúlyozza. Felette ékrovásos, kötélfonatmintás és félgyöngysoros díszítménysorok futnak végig a kapufélfákon, a hónaljkötéseken és a homlokgerendán, elrejtve a különböző szerkezeti elemek összekapcsolódását. A félfák, a hónaljkötések és a homlokgerenda alkotta két háromszög alakú mezőt a nap és páros csillag, ill. a hold és páros csillag képei díszítik. A homlokgerenda közepén pajzs alakú mezőben „ANNO 1759" felirat hirdeti a kapu készítésének évét. A cinterem közepén áll Csomafája református (egykor katolikus) temploma, melyet az 1333-1334-es pápai tizedjegyzékek említenek először. 18 A keletéit kis kőtemplom közel négyzetes hajójához azzal egyező szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik. Nyugati végfalához 1799-ben építettek tornyot. A szentély sarkaitól két vaskos, diagonális támpillér indul, az északi és déli falhoz a falra merőleges támpillérek csatlakoznak. A templom fazsindellyel fedett. Tornyának nyugati falát két félköríves ablak töri át. A toronytest és a sisak közt egyszerű, deszkamellvédes galéria fut körbe. A sisak csonkagúla alakú ereszrészből és karcsú, sokszög keresztmetszetű sisakból áll.
