Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)
AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Bádok
93. sz., özv. Moldován Simonne háza A házat tulajdonosának nagyapja építette két gyermeke számára. Az udvar hátsó része felé erősen lejtő terepen álló kőfalazatú lakóház szoba-pitvarszoba beosztású, udvari homlokzata előtt faoszlopos tornác húzódik, amely kiegyenlíti a teperszint lejtését. A ház homlokfala, valamint a tornác talpgerendája alatti kőfalazat közét döngölt földdel töltötték ki. A tornác fölött fonott födém van. Ráklábas faoszlopait az utcai szoba előtt függőleges husángokból álló mellvéddel kötötték össze. A terep lejtését kihasználva, az udvari szoba alatt mestergerendával gyámolított, síkfödémes pince épült, melynek lejárata a hátsó homlokzatról nyílik. A szarufás-kakasülős kontyos tető taposott szalmával fedett. A padlástér a konyha fölött ketté van osztva. A függőleges karókból összeállított rekesztőfalat ajtónyílás töri át. A pitvar udvari oldala sövényfal, amely a kőfalénál csekélyebb falvastagsága miatt kissé beugrik. A két család által közösen használt pitvar hátsó falánál helyezkedik el a téglalap alaprajzú középkemence, három szabadon álló oldala mentén padkákkal. A tűzhelyként szolgáló oldalpadkákra egy-egy kis füttő épült. A padkák a hátsó fal mentén is folytatódnak. A kemence fölött koporsófödél alakú, gerendavázas, függőleges tölgyfahusángokra font falú, tapasztott cserény nyúlik a padlástérbe. A pitvar előtere kétoldalt tölgyfapallókkal van lepadlásolva, a középső, nyitott gerendaközben nyílik a padlásfeljárat, s itt száll fel a cserény alatt lehűlt füst is a padlástérbe. A pitvar elülső részéből egy-egy ajtó vezet a szobákba. A deszkafödémes szobákat rakott sparhelttel fűtik, ezek füstjét kürtő vezeti a cserény alá. A ház külső homlokzata tapasztott és meszelt. A ház alaprajzán, tüzelőberendezésén és a szobák bútorzatán is látszik, hogy két család lakóhelyéül szolgál. Az udvari szoba berendezése: a bejárat mögött, az udvari falnál egy ágy, az utcai homlokzatnál egy középre helyezett kanapé, előtte asztallal, a hátsó fal mentén egy másik ágy, egy kisebb asztal, előtte bölcsővel. A hátsó szobában, az ajtó mögött láda, az udvari ablak alatt lóca, az ablakos sarokban egy asztal, mellette láda, a hátsó falnál a sarokban ágy, a rakott sparhelt mellett pedig lóca található. 99. sz., Péntek Ferenc háza A szoba-pitvar alaprajzú, füstlyukas szalmatetős lakóház körítőfalait kőből rakták, válaszfala sövényfal. A szobának az utcai, udvari és hátsó homlokzatán is van egy-egy ablaka. Födémé tölgyfagerendákból készült. Az egyik gerendát a szoba közepén gömbfa dúccal támasztották alá. A pitvarnak a szobával határos hátsó sarkát nagyméretű, hasáb alakú kemence foglalja cl, melynek két szabadon álló oldalát padka szegélyezi. Az oldalsó padkára rakott sparheltet építettek. A kemence fölé keresztfejes boronákból összerótt, kívül-belül tapasztott, csonkagúla alakú szikrafogó borul. A szobában rakott sparhelt áll, rövidebb oldalával a közfalhoz építve. A pitvar hátsó falát és a kemencét mészbe mártogatott ecset odanyomakodásával, sűrű pettyezéssel díszítették. A kisméretű, alig 17 m 2-es alapterületű szoba berendezése túlzsúfolt. A bejárat mögött, az udvari falnál egy ágy, egy láda és egy szekrény követik egymást. Az utcai ablak előtt fakanapé áll, előtte az asztallal. A hátsó falnál, a sarokban egy másik ágy, mögötte láda és kisszék kapott helyet. A szoba falába vaklukak mélyednek. A lakóházat a jelenlegi tulajdonos dédapja építette, valószínűen a múlt század közepén. Érdekessége, hogy eredetileg sövényház volt, de utóbb a tetejét „feltámasztották" és kőből alá falaztak. Az eredeti sövényfal csak a válaszfalaknál maradt meg. 100. sz., Nagy József háza A kétosztatú, gerendavázas sövényház az udvar közepe felé lejtő terepre épült, magas, kő alapfalakra. Pitvara előtt faoszlopos tornác van, melyre kőből rakott lépcső vezet az udvarról. A szoba alápincézett. A dongaboltozatos pince bejárata az udvari homlokzaton nyílik. Ugyancsak kőből rakott a pitvar és a szoba közti válaszfal is, amelyhez a tüzelőberendezések hozzáépültek. A szalmával fedett, füstlyukas kontyos tető szarufáit a födémgerendákba csapolták. Mindkét helyiség deszkamennyezetes, de a pitvarnak a szoba felé eső része lepadlásolatlan. A pitvarnak a szobával határos hátsó sarkát hasábkemence foglalja el. Szája és oldala mentén padka húzódik, amely a hátsó falon is folytatódik. Az oldalsó padka a főzőpadka, melyet a bejárat felé keskeny fal határol, védve a szabad tüzet a huzattól. A kemence fölé csonkagúla alakú tapasztott cserény borul. A szoba pitvarral határos falához rakott sparhelt épült. Kürtőjének a cserény alá torkolló nyílását alulról és a bejárat felől a füst terelését szolgáló füstkő keretezi. A ház külső homlokzata tapasztott és meszelt. A szoba udvari falánál az ajtó mögött egy ágy és két casten sorakoznak egymás mögött. Az utcai ablakok előtt fakanapé áll, előtte asztallal. A hátsó falnál egy másik ágy áll a kanapé mellett a sarokban, előtte székek sorakoznak, mögötte szekrény kapott helyet. Az épület korára, történetére vonatkozóan nem találtunk feljegyzést. 130. sz., Marosán Mihály háza A szoba-pitvar tagolású kőépület udvari homlokzata előtt faoszlopos tornác fut végig. A faragott tornácoszlopokat csipkézett szélű, fűrészelt könyökfák kapcsolják a koszorúgerendához. Az épület kontyos
