Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

fáit a végfalakon végigfutó koszorúgerendába csapolták. A két csűrkapu közti szakaszon a kötőgerendák közé vesszőből font szénatartó rácsokat helyeztek, de széna tárolására szolgált az istálló padlása is. A deszkafödémes istállóban a jászol helye valószínűleg a bejárattal szemben lévő falnál volt. A csűr falfelületeit marhatrágya és sár keverékével durván tapasztották. Az istállós csűrt Inovány Ferenc édesapja, György építtette az 1880-as években Jokus Pál kőműves- és ácsmesterrel. Alsó út 208., Jakab József telke és csűrje AiZ Alsó út keleti oldalán lévő telket az utca felé kőfal, az északi telekhatáron sövény, a déli oldalon kő- és sövénykerítés határolja. A kapu mellett áll a gémeskút vályúval. A párhuzamos elrendezésű telken a lakóház a telekhatáron épült, közel az utcavonalhoz. Mögötte kapott helyet a farakás és egy disznóól. Hátrább az udvar egy része sövénykerítéssel van elkerítve, itt található a pelyvás. Az udvar hátsó sarkát melegágy foglalja el. A szemben lévő telekhatár mellett egy félnyeregtetős szín, a trágyadomb és az istállós csűr következnek egymás után, mögöttük pedig szalmakazlak sorakoznak. A teleknek a Kide-patakig terjedő hátsó részét veteményes és gyümölcsöskert foglalja el. A lejtős terepen épült istálló-csűr-pince beosztású kőépületnek minden helyisége más padlószintű. Az istálló bejárata az utca felől, a rövid homlokzaton, a csűr és a pince bejárata a hosszhomlokzaton nyílik. A pince és az istálló süllyesztett deszkafödéme fölött a megemelt padlástér szénatároló helyként szolgál. Az istálló feletti padlástérbe a hosszhomlokzaton lévő ajtónyíláson át hordják fel a szénát. A cseréppel fedett, deszkaoromzatos nyeregtető székes fedélszerkezeten nyugszik. A nyeregtető előrenyúló részét konzolszerűen kinyúló, ferdetámaszokkal gyámolított gerendák tartják. Az istálló kétszárnyú deszkaajtaja mellett egy-egy üvegezett kis ablak található. A kétoldalt elhelyezkedőjászlak végénél a csűrbe nyíló könyöklők szolgálnak a takarmány bedobására. A közfalat a jászlak közt egy ajtónyílás töri át, lehetővé téve a csűr és az istálló közti közvetlen átjárást. Az állások hátsó részén húgyelvezető árok fut végig, felette pallókból készült hídlással. A csűr főggyét kőlapokkal rakták ki. A kőlapok alatt van elrejtve a pincének a csűrbe nyíló szellőző csatornája. A csűr faragott kidéi kőből készült falai vakolatlanok. Az épület 1934-ben készült el. Felső út 194., özv. Bíró lstvánné Jakab Terézia háza és csűrje A Felső út nyugati oldalán lévő telken, az udvar belseje felé erősen lejtő terepre épült a szoba-konyha alaprajzú kőház. A terepviszonyok miatt a pitvar van az utcához közel, az udvar magasabb részén, s a szoba került hátra, az erősen lejtő részre. Emiatt az utcai homlokzat ablak nélküli. A ház építési idejét a szoba egyik födémgerendáján lévő „ÉPÜ 1827" felirat valószínűsíti. Az épületet azóta erősen átalakították, az átalakítások korára azonban nem találunk utalást. A konyha udvari fala eredetileg 1 méterrel beljebb húzódott. Valószínűleg a konyha előtt korábban tornác volt, ennek megszűnésével a konyhát kinyújtották a szoba udvari homlokzatáig. Mindkét helyiség deszkafödémes. A szalmával fedett, magas meredek tető az utcai homlokzaton lekontyolt, az udvari homlokzaton csonkakontyos. A csonka konty alatti tapasztott sövényoromzaton nyílik a padlásfeljárat. A tetőszerkezet szarufás, kakasülős. A szarufák a födémgerendákba vannak csapolva, s mindkét oldalról szélfogók kapcsolják őket a koszorúgerendához. A konyhában a válaszfal mellé mászókémény épült. Előtte áll a sparhelt. A szobával határos hátsó sarokban kőpadka emelkedik, erről nyílik a sütőkemence szája. A kemence teste kinyúlik a házon kívülre, ahol féltető védi az esőtől. A kemence szája előtt falazott füstfogó sátor épült a padkára, amelyből hosszú kürtő vezeti el az összegyűlt füstöt a mászókéménybe. A konyha födémé még árulkodik a kémény nélküli korszakról: a pitvar hátsó részében ugyanis megmaradtak a cserényt hordozó gerendák a födémgerendák alatt. A ház vakolt, meszelt udvari homlokzatát a lejtő felé szélesedő, kiugró lábazat zárja le. A szoba a konyha füsttelenítése és lakóhelyiséggé alakítása óta tisztaszoba funkciót tölt be, tüzelőberendezés nincsen benne. Udvari fala mentén egy asztal és két komód sorakoznak. A véghomlokzat két ablaka előtt kanapé van, előtte asztallal, végénél egy kis ládával. A hátsó fal mellett a sarokban egy ágy áll, mellette szekrényt, a konyhával határos falnál két ládát helyeztek el. A zárt füstelvezetésű konyha lakóhelyiségként is szolgál, asztal, stelázsi és láda mellett két ágy és székek is helyet kaptak benne. Lejtős terepen épült a kőfalú, szalmatetős, átjárós hosszú csűr, amely az udvar hátsó részén ferdén helyezkedik el. A kontyos tető kakasülőkkel összekapcsolt szarufái a falkoszorú közepén végigfutó koszorúgerendába vannak csapolva. A fedélszéket szélfogók merevítik, melyek egy középső szimmetriatengely két oldalán ellentétes irányban futnak. A középen elhelyezkedő szarufapár alatt, ahhoz hozzásimulva, félszarufapár van, amelyet ferde kötés kapcsol a kakasülőhöz. Ezen a kakasülőn van bevésve az építés korát jelző 1840-es évszám. A csűrkapuk kőalapra állított oszlopait hónaljkötések kapcsolják össze a szemöldökgerendával (csűrjárom), és vízszintes merevítők kötik a koszorúgerendához. A lekontyolt tetősíkok szarufái a kapu fölötti fiókgerendákba vannak csapolva. A csűrhöz VARGHA László a következő megjegyzést fűzte: „jármos csűr, pipa és járom nélkül. A régi