Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

AZ ÉPÍTMÉNYEK LEÍRÁSA - Kide

A ház a telekhatár mentén épült, közel az utcához. A ház és a kerítés között van a kút. A házzal szemközt, a telek másik oldalán épült a kisméretű istállós csűr, mögötte egy disznóól. A lakóház mögött, közel egymáshoz, egy másik disznóól és a gabonás kapott helyet. A gabonás mögött van a trágyadomb. Az udvar folytatásában a veteményeskert terül el. A kétosztatú boronaház (rakófa-ház) szögletesre bárdolt talpgerendáit kő alapra fektették. Falait gömbfa boronákból rakták, keresztvéges illesztéssel. A bükkfagerendákból és tölgyfapallókból készült födémet mestergerenda gyámolítja, amelyet a szoba utcai homlokzata előtt egy gömbfa oszloppal dúcolták alá. A ház meredek, kissé aszimmetrikus kontyos tetejét taposott szalmával fedték. A tetőszerkezet csüngő szarufás. A szarufákat a kakasülőkön kívül szélkötések is merevítik. A födémgerendáknak a falsíkon túlnyúló végei ereszt képeznek, s védik a ház falait. A közfalnak a kemencével, illetve a szobai tüzelőberendezéssel határos szakasza kőfal, amelybe vaklik mélyed. A konyha szobával határos hátsó sarkát hasáb alakú kemence (cuptor) foglalja el, szája előtt padkával (tüszely, vaträ). A kemence oldalához rakott sparhelt (plattenos kemence, sala cuptor) épült, melynek bádog csöve a kémény alá van kivezetve. A kemence fölött keresztvéges boronafalú füstfogó nyúlik a padlástérbe, amely kétoldalt a falon, továbbá a mestergerendán és egy keresztgerendán nyugszik. A helyiség eredetileg lepadlásolatlan pitvar volt füstfogóval, később a füstfogó fölé gerendavázas sövény kéményt, sátoros kéményt húztak, amely a gerincnél töri át a ház fedelét, és a füstöt már a padláson kívülre vezeti. A szobában ugyancsak rakott sparhelt van, ennek füstjét kürtő vezeti a kőfalon keresztül a kémény alá. A ház külső homlokzata tapasztott és meszelt, utcai és udvari homlokzatán festett lábazattal. Udvari homlokzata eló'tt kőlapokkal burkolt járda fut végig. A konyha bútorzatát egy ágy és a véghomlokzatnál elhelyezett asztal és pad alkotja, jelezve, hogy a füstmentes konyha lakóhelyiséggé vált. A kemence mellett, a hátsó sarokban egy láda áll, amely fölé ágyat (vacok) eszkábáltak. A szoba bútorzata: az udvari fal mentén két kasztén, az utcai homlokzatnál egy padláda (ládoi) előtte asztallal, a hátsó fal mentén egy ágy és két láda. Felső út 156., Angyalossy József telke és háza A Felső út nyugati oldalán, az Alszeg felé eső, széles, de rövid telken áll Angyalossy József háza, amely 37 éve van a család birtokában (1942). A telket az utca felé és a délnyugati telekhatáron kőfal, az északkeleti oldalon sövénykerítés határolja. Kétszárnyú deszkakapu és fedeles kiskapu vezet az udvarra, melynek északkeleti telekhatáránál épült a ház, utcai homlokzata előtt kis virágoskerttel, hátsó homlokzatánál zöldségeskerttel. A házzal szemközt, a telek másik oldalán áll az istállós csűr. Mögötte szőlőlugast telepítettek. Az istálló falánál kővályút helyeztek el. A két épület hátsó sarkai közt sövénykerítés fut, mögötte sorakoznak a szalmakazlak. Az udvar déli sarkában, a kőkerítések szögletében sövényfalú, szalmával fedett juhakol van elkerítve. Az utcai kerítés közelében és a lakóház mögött egy-egy disznóól kapott helyet. Az udvar szintje fölé magasan emelkedő alapra épült lyukacsos gubicskőből a háromosztatú lakóház. Első két helyisége előtt faoszlopos tornác húzódik, melyre két pofafal közt lépcső vezet fel az udvarról. A lépcsőfeljárat fölé kieresztett tetőt két faoszlop tartja (filagória). A hátsó szoba alatt dongaboltozatos pince épült, melynek lejárata a véghomlokzatról nyílik. A hátsó, nagyobbik helyiség, a nagy ház, vagy első ház, közel akkora, mint a pitvar, a kicsi ház és a tornác együttvéve. Két ablaka van a hátsó, egy az udvari homlokzaton. A másik udvari ablakát falifülkévé alakították át. E szoba padozata az alatta lévő pinceboltozat miatt középen kissé kipúposodik. Az utcai helyiség, a kicsi ház, vagy hátsó ház, egy régi ablakkal néz a tornácra, s egy újabb ablaka van az utcai homlokzaton. A szobák deszkafödémesek. A nagy szoba födémgerendáit a padlástérben elhelyezett mestergerendához fogatták hozzá. A taposott szalmával fedett kontyos tető bárdolt tölgyfa gerendákból ácsolt tetőszéken nyugszik. A szarufák a födémgerendákba vannak csapolva, s keleti oldalukon szélkötésekkel kapcsolódnak a koszorúgerendához. A pitvarnak a nagy házzal határos hátsó sarkát hasábkemence foglalja el, szája előtt padkával. Mellette csikósparhelt áll. A kemence fölött hasáb alakú, tapasztott sövény szikrafogó, cserény nyúlik a padlástérbe. Ez alá vezetik kályhacsővel a konyha és a kicsi ház sparheltjének füstjét, ahonnan a lehűlt füst a pitvar lepadlásolatlan elülső részén keresztül jut fel a hiúba. A ház kívül vakolatlan, csak a tornác és a filagória falai tapasztottak. A bejárati pofafalak és az ablakok melléke meszelve is van. A filagória és a tornác hasáb alakú, szerény faragással díszített faoszlopait könyökfák kapcsolják a koszorúgerendához. Az oszlopok közét léckerítés tölti ki. A ház - a hagyomány szerint - 120 éves, vagyis az 1820-as években épült. A kicsi ház a szülők életében még gabonásként szolgált. A nagy ház berendezését az udvari falnál elhelyezett kastel és ágy, a véghomlokzati ablakok közt lévő kanapé, az előtte álló asztal, valamint a hátsó fal mentén sorakozó ágy, szekrény és egy másik asztal képezik. A kicsi ház berendezése mindössze egy ágyból, egy kanapéból, valamint egy asztalból áll. Alsó út 207., Gábris István telke és háza Az Alsó út keleti oldalán fekvő telket az utca felé kőkerítés határolja. A kis- és nagykapu szárnyait vízszintes husángok alkotják. A nagykapu hatalmas kő kapupilléreken fordul.